1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Pavel Mihály

21 felügyelő, valamint az egyházi történelem és a canonjog tanára működött 1869 tavaszáig; azon túl a gyulafehérvári és fogarasi érsek oldalán mint titkár volt tevékeny Balázsfalván, úgy is mint érseki szentszéki ülnök, Il-od fokú házassági törvényszéki biró és számvevőségi jegyző. Az érseket úgy a főegyházmegye lclkésze­teinek látogatásában, mint a vaticani szent zsinatra 1869. évben történt útjában kísérte, Czímzctes esperessé neveztetett 1873 elején. Lugosi püspökké ő Felsége 1874. évi november 25-én nevezte ki, a pápa pedig 1874. évi deczember hó 21-én praeconisálta. Püspökké szentelte Vancsa János érsek 1875. évi február hó 14-én az érseki székesegyházban Balásfalván. Kormányozza a lugosi egyházmegyét 1875. évi márczius hó 74ke óta. Több izben Olasz-, Franczia- és Németországot beutazta. XIII. Lco pápa házi praclatusának, pápai trónállónak és római grófnak nevezte ki. A lugosi egyházmegye négy templomát felszentelte és eddigelé 96 lelkészeiében tartott canonica-szemlét. Pavel Mihály nagyváradi g. k. püspök 1827. szeptember 8-án született Lénárdfalván, Szatmármegycben. Az elemi iskolát szülőhelyén, gymnasiumi tanulmányait Nagy­Bányán kezdte és Szatmártt fejezte he. A bölcsészeti osztályokat Kassán végezte, hol mint a legjobb tanulók egyike, a királyi convictusban nyert alkalmazást. 1848-ban, mint a munkácsi egy­házmegye papnövendékét, a bécsi központi papnöveldében találjuk, honnan a szabadságharcz kitörésekor elöljárói tudta nélkül hazasietett s itt azon románok csapatjába sorakozott, kik hazánkhoz a ve­szélyben is ragaszkodtak. 1852 tavaszán az ungvári görög kathn­likus székesegyházban pappá szenteltetett. Egyházmegyéjét elein­tén Popovics Vazul püspök oldala mellett mint szentszéki jegyző szolgálta. Négy év múlva áttétetett Alsó-Apsára (Máramarosmegye) helyettes lelkésznek. Innen hívta meg két év múlva Alexi János szamosújvári püspök egyházmegyéjének első szentszéki jegyzői állásába. 1859. október havában saját kérelmére Szlatinára helyez­ték át lelkésznek s itt később föesperes, majd püspöki helyettes lett. Mindig egyike volt azoknak, kik nemzetiségi és hazafiúi kötelességüket, a nélkül, hogy valamelyiket megsértenék, mindig teljesíteni es összeegyeztetni tudták. A tanügy érdekében kifejtett

Next

/
Thumbnails
Contents