1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Nagy Sándor - Nákó Kálmán gróf

280 kulása alkalmával belépett a közlekedésügyi ministcriumba, a mely­ben mint számos vasút tervezője nagy tekintélyre tett szert. A vasúti osztálynak huzamosb ideit; vezetője, a műszaki tanácsnak pedig sok évig elnöke volt. E tanács feloszlatása után mint minis­teri tanácsos 1891-ben nyugalomba lépett. 1892-ben szabadelvű­párti programmal szülőföldjén megválasztatott képviselővé. A víz­ügyi bizottság tagja. Nagy Sándor, Zemplénmegye, Medgyaszó kerület 1859. július 14-én Dévaványán, Jász-Xagykún-Szolnokmegyében született. Középiskoláit a kisújszállási ref. és a budapesti kath­állami főgymnasiumban végezte. 1877-től 1881-ig hallgatta a buda­pesti egyetemen a jogot. Ezután másfél évig Parisban a Cour d'assises tárg\ r alásait, egyátalán a franczia bűnvádi eljárást és a börtönrendszereket tanulmányozta ; az utóbbit azután Angliában és Helgáimban folytatta, hol minden nevezetesebb börtünhelyiséget meglátogatott, annak története és viszonyai iránt érdeklődve. 188.']­ban Szolnokon a járásbíróságnál joggyakorlaton volt, majd azt Buda­pesten ügyvédi irodában befejezve, 1887-ben az ügyvédi diplomát elnyerve, azóta az ügyvédi praxist folytatja. Az 1892-iki általános választások alkalmával a medgyaszói kerületben egyhangúlag képviselővé választatott, miután a kerületet eddig 14 éven át képviselt Potoczky Dezső nemzetipárti jelölt a jelöltségtől visszalépett. A szabadelvű párt híve ; tagja a zárszámadásvizsgáló bizottságnak. Nákó Kálmán gróf, Torontálmegye, Nagy-Szt.-Miklós kerület 1822. február 22-én született, (ia Sándor grófnak. Mint torontál­megyei nagybirtokos, virilistája c megyének. Már nagyatyja, Kristóf gróf sokat fáradozott a hazai mezőgazdaság emelése érdekében ; nagy-szent-miklósi uradalmában 1799-ben földmívcs-iskolát ala­pított, mely az ötvenes évekig fennállott, de az úrbéri átalakulások folytán megszűnt. Kálmán gróf 18()4-bcn új életre kelté az iskolát, melyet gazdag javadalmazással látott cl. 1842-ben kelt egybe dobokai Gyertyán Ily lícrthával, korunk egyik leggcniálisabb és legműveltebb hölgyével, a ki nemcsak elismert zongoraművésznő volt, különösen kitűnt azon a hangversenyen, melyet fő-

Next

/
Thumbnails
Contents