1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Lukács László - Luppa Péter

268 szerkesztette egy ideig a ^Közvélemény* czímű lapot. A magyar államvasutak újjászervezésekor Tolnay helyébe igazgatóvá neveztetvén ki, mandátumáról és több pénzintézetnél viselt állásáról lemondott. Baross Gábor ministerré kineveztetése után a közmunkaés közlekedésügyi ministerium államtitkárává neveztetett ki. Előbb Hunvadmegye, most Alsófehérmcgye törvényhatósági bizottságának tagja; tagja továbbá az erdélyi róm. kath. status-gyűlésnek is, és levelező tagja a m. tud. akadémiának. Lukács László, Ábrudbánya város 1850. október 24-én Zalathnán született. A gymnasium felsőbb osztályait és a jogot Kolozsvárott végezte. Tanuló korában, valamint azután is nagyobb utazásokat tett Ausztriában, északi és déli Németországban, Belgiumban és Francziaországban. 1874-ben kineveztetett rendkívüli tanárnak a győri kir. jogakadémiához. Miután azonban egészsége a folytonos előadásokat nem birta meg, két évi tanárkodás után 1876-ban felmentetését kérte. Atyjának 1877-ben bekövetkezett halála után átvette bányaművei vezetését. Az 1878-iki választások alkalmával a magyar-igeni kerület képviselőjévé választatott. Ezen országgyűlésen tagja volt az erdőtörvény megalkotására kiküldött külön bizottságnak, továbbá tagja a zárszámadási bizottságnak és mint ilyen részt vett az állami számvevőszék szervezéséről szóló törvény megalkotásában. Ugyanazon kerületet később képviselte, míg 1887-ben a pénzügyministeriumban ministeri tanácsosnak neveztetett ki. De már az 1887-iki országgyűlés tartama alatt ezen őt nagyon is fárasztó hivataláról lemondván, újra képviselő lett és azóta Abrudbányát képviseli. Tagja a pénzügyi és elnöke a IX. biráló bizottságnak. Luppa Péter, Pest-Pilis-Solt-Kiskúnmegye, Szent-Endre kerület 1838. június 21-én Pomázon, Pestmegyében született. Középiskoláit Budapesten, a műegyetemet pedig Bécsben végezte. 1857. évben Bécsből öt technikus társával csolnakon ment le a Fekete-tengerre. Keleti utazását közzétette részint saját neve, részint »Kőhegyi« név alatt. 1861-től több éven át és többféle irányban mint mérnök dolgozott s Pestmegye tiszteletbeli főmér-