1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Kaczvinszky Viktor - Lönhárt Ferencz

IS ministeri tanácsosi czímet és jelleget nyerte. 1888. július 31-én ő Felsége veszprémi megyés püspökké nevezte ki. Mint ilyen ő Felsége a királyné kancellárja. Pápai kamarás. Kaczvinszky Viktor jászói prépost 1817. október 27-én született; gymnasiumi és bölcsészeti tanulmányai befejezése után a jászóvári premontrei kanonokrendbe lépett. A theologiai tanfolyamot a budapesti központi papnevelő intézetben végezte s mint ennek növendéke egyik alapvető tagja volt a seminarium kispapjai közt ma is virágzó »magyar iskolának*. Áldozárrá 1841-ben avattatott föl. A negyvenes években egyik legtekintélyesebb tanára volt a kassai kir. jog- és bölcseleti akadémiának ; e minőségben nevelője volt Sennyey Pál bárónak. A kassai akadémiának a Bach-Thun-korszak alatt történt feloszlatása után előbb a kassai főgymnasiumnak volt tanára. E tanintézetet a német uralom elvette a szerzettől, mert tagjai nem akarták elvállalni a német tannyelvet s így Kaczvinszky többed magával a nagyváradi főgymnasiumba került. Nagyváradról 1856ban Rozsnyóra, innét 1865-ben Kassára ment igazgatónak a rend ottani főgymnasiumába. Képásy József prépostnak 1867. február havában történt halála után a rend választó káptalanja egyhangúlag őt jelölte ki az első helyre s az ekkor nem rég megalakult ministerium mint legelső alkotmányos módon kinevezendő főpapot őt terjeszté kinevezés végett ő Felsége elé. Préposttá való kinevezése 1867. október 20-án, beiktatása 1868. január 20-án ment végbe nagy ünnepélyességek közt. A jászói prépost és praelatus, mint egyszersmind nagyvárad-hegyfoki prépost az 1715 : LXXII. t.-cz. alapján a főrendiház tagja; e méltóságában a főrendiház legújabb törvényes rendezése is megerősíté. Kaczvinszkyt ő Felsége a Ferencz József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Lönhárt Ferencz erdélyi r. k. püspök 1819. október 3-án Nagyágon született. Gymnasiumi tanulmányait Kolozsvárott végezte, a bölcsészetet Gyula-Fehérvárott hallgatta, theologiai kiképeztetését a bécsi Pazmanaeumban nyerte. 1844-ben áldozárrá szenteltetett, 1848-ban a gyulafehérvári papnövelde tanára lett. A szabadsagharcz alatt Kovács Miklós püspök