1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Irányi Dániel - I'saak Dezső

240 Irányi Dániel, Békés város 1822-ben Toporczon, Szepesmegyében született. Tanulmányait Eperjesen, Késmárkon és Rozsnyón végezte; 1844-ben ügyvéd lett s ekkor a fővárosba tette át lakását. Ettől fogva tevékeny részt vesz a közéletben. 1848-ban Deák Ferencz ministeriumában titkár lett s a pesti lipótvárosi kerület képviselője, hol mint a legifjabbak egyike korjegyző volt. A szabadságharcz alatt követte a kormányt Debreczenbc, majd Szegedre és Aradra. Az ápril 14-iki függetlenségi nyilatkozatot ő vezette a ház jegyzőkönyvébe. Mint sárosmegyei kormánybiztos buzgó tevékenységet fejtett ki. A világosi katastropha után halálra ítélték és kénytelen volt az északi megyékben öt hónapon át bolyongani. 1850. márcziusban átlépett a határon és egyik országból a másikba menekülve, végre Francziaországba jutott, hol a Teleki László gróf elnöksége alatt álló magyar bizottság titkárának választotta meg; azonkívül nyelvtanítással is foglalkozott és nemzetgazdasági tanulmányokba mélyedt. 1850-ben Olaszországba ment, hol a magyar nemzeti bizottságnak lett titkára. 1866-ban Florenzbe utazott, hol Kossuthtal értekezett, ki az olasz kormánynyal egyetértésben fölkelést készített elő Magyarországban. Néhány hét múlva Berlinbe utazott mint Kossuth küldöttje, hogy barátokat szerezzen a magyar ügynek. A béke megkötése után Parisba ment és ott maradt 1868-ig. Miután Pécs városának képviselőjévé megválasztatott, visszatért hazájába, a nélkül, hogy mcghódolási nyilatkozatot irt volna alá, miként azt az amncstia-rendelet a száműzöttektől megkövetelte. Az 1872-iki választásoknál Pécsett kisebbségben maradt, de megválasztották Békésen s azóta folyton tagja a képviselőháznak és a függetlenségi pártnak, melynek egyúttal elnöke. Az országos erkölcsnemesítő egyesület kezdeményezésének érdeme őt illeti. I'svik Dezső, Szatmármegye, Fehér-Gyarmat kerület 1836. január 21-én ( senger Újfaluban, Szatmármegyében született. Tanulmányait Sárospatakon kezdte meg, 1848-ban katonai nevelőintézetbe lépett, melyet azonban nemsokára elhagyott, s miután Dcbreczenbcn és Pozsonyban jogot hallgatott, vizsgáit 1858-ban Nagyváradon tette le. 1860-ban Nagy-Szekeresen gazdálkodott, a