1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Erreth János - Esterházy Kálmán gróf

214 alkalmából a mérsékelt ellenzékhez csatlakozott. Az 1887-iki országgyűlésnek nem volt tagja; ellenben az lS92-iki választások alkalmával, midőn Baross Gábor minister a győri mandátumot tartván meg, a szombathelyiről és pécsiről lemondott, Krnuszt Kelemen Szombathelyt ellenjelölt nélkül megválasztatott. A nemzeti párt híve. Erreth János, Baranyamegye, l'écs város született Pécsett 1844-ben, hol atyja előkelő bőrgyáros volt. Ugyanott végezte gymnasiumi tanulmányait, ezután pedig 1862-től 1866-ig Budapesten a jogi és államtudományokat a tudományegyetemen, hol ugyanakkor Antal Gyula, Tibád Antal, Szabó linro, Ugrón Gábor, Pogány Károly, Gulner Gyula jelenlegi országgyűlési képviselők jogásztársai voltak. \v. ügyvédi vizsgát letévén, főtevékenységét irodájának szentelé; de egyúttal szülővárosának ügyei sem kerülték ki ügyeimét. Jelenleg már negyedízben elnöke a pécsi ügyvédi kamarának. Midőn 1892-ben Baross Gábor minister, megtartván a győri mandátumot, a pécsiről és szombathelyiről leköszönt, Erreth János választatott meg, ki programmbeszédjében a fennálló politikai pártok egyikéhez sem csatlakozott. Esterházy Kálmán gróf, Kolozsmegye, Gyalu kerület 1830. július 7-én Nagy-Iklódon született; a escszneki ágból származik, melynek egy része a múlt században telepedett meg Erdélyben. Tanulmányait Kolozsvárott végezte s alig esküdt fel az országgyűlésre kir. táblai gyakornoknak, kiütött a szabadsagharcz. Erdélybe sietett és beállt közvitéznek. Bem alatt harczolt, ki legottan tisztté nevezte ki. Több harezban kitűnt vitézsége által; a szcbcni csatában egy ágyúgolyó szétroncsolta jobb karját, melyet amputálni kellett. Az ütközetekben ezért részt nem vehetett többé ; érdemkereszttel tüntették ki. A szabadsagharcz után visszavonult és a gazdaságnak és tudományoknak élt. Számos természettudományi és különösen geológiai czikket tett közzé s buzgólkodott az erdélyi múzeum ügyei körül. A nagyszebeni tartománygyűlésen, bár megválasztatott, nem jelent meg; 1865-ben mint