1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Atzél Péter - Ifj. Ábrányi Kornél

181 Atzcl István magyar királyi személynök és valóságos belső titkos tanácsosnak fia, 1847-ig Torna-, Békés- ós Csanádmegyék főispánja volt. Atyja István és anyja született Hugonnay Lmilia grófnő ifjan elhalálozván, korai gyermekkorban nagybátyja, bán') Atzél Lajos gondnoksága alá került. A gymnasiumot Budapesten a piaristáknál végezte. Jogi tanulmányait 1872-ben a budapesti egyetemen befejezvén, Atzél Péter főispánsága alatt Aradmegyében mint aljegyző tiszteletbeli megyei hivatalt viselt. 1874-ben külföldi útra indulván, ugyanazon évben házasságra lépett Glinai Germany György senator (román felsőházi tag), Románia egyik legnagyobb bojár földbirtokosának egyetlen leányával, Ilonával. Beutazta Európa összes államait és hagy utakat tett Ázsiában és Afrikában is, bejárván Egyptomot, Syriát, Timist, Algírt, Maroccót, Kis-Ázsiát, Palaestinát, Arábiát és Indiát. Az 1892-iki általános választások alkalmával szabadelvűpárti programmal a bodajki kerületet elhódította az ellenzéktől. Az összeférhetetlenségi bizottság tagja. Atzél Péter, Arad város 1836. február 22-én született. Tanulmányait magánúton és egy párisi intézetben végezte. 1867-ben Arad város polgármestere, 1869—71-ig országos képviselő volt, 1871-ben Arad vármegye főispánja lett, mely méltóságot 1878-ban letette. 1882-ben Arad városa országos képviselőjévé választotta ; a későbbi választások alkalmával mandátumot nem vállalt, de 1892-ben újra fellépett, még pecig nemzetipárti programmal és a többséget el is nyerte. Ifj. Ábrányi Kornél, Borsodmegye, Dédesd kerület 1849. deczember 31-én Budapesten született, mint Ábrányi Kornél zeneszerző idősb fia. Az irodalom iránt korán előszeretetet és hivatottságot érezvén, először 1866-ban lépett nyilvánosságra a »Fővárosi Lapok«-ban ; 1868-ban öcscsével, Emillel, »Európa költőibők czím alatt egy kötet műfordítást adott ki ; 1870-ben »Rövidlátók« czímű vígjátéka az akadémia dicséretében részesült : 1873-ban szinre került ;•> Légyott« czímű vígjátéka a nemzeti színházban. A ministeriumok szervezésének első idejében a ministerelnökség sajtóosztályába neveztetett ki, 1875-ben azonban megvált titkári állásától s kizárólag az irodalomnak élt. Apróbb verseken.