1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Antunovics József - Apáthy Péter

177 tagja) élt. 1884-ben szülővárosa Pécs választá meg képviselőjének. Ugyanez időben az egyházjog rendes tanárává neveztetett ki a budapesti egyetemen, a melynek jogi kaidnál 1885/0. tanévben a dékáni tisztet töltötte be. 1888-ban az általános választásoknál szülővárosában nem léphetett föl képviselőjelöltnek, mert a volt főispán Perczel Miklós, ki a választások előtt egy pár héttel nyugdíjaztatott, lőn az összes pártok által felléptetve. 1889-ben javította és sajtó alá rendezte dr. Kőnek Sándor »Egyházjogtan kézikönyvét«. 1892-ben túlnyomó szótöbbséggel győzött Dárdán az antisemita Szendrey Gerzson felett. A szabadelvű párthoz tartozik. Tagja a kérvényi bizottságnak. Antunovics József, Szabadka város, I. kerület 1854-ben Szabadkán született; atyja, Máté, szabadkai királyi közjegyző és az ottani szabadelvű párt elnöke. Tanulmányait részint otthon, részint Budapesten végezte, a hol, orvosi pályára lépve, diplomát nyert. Ekkor Szabadkán telepedett meg mint orvos, a hol néhány év múlva a város tiszti főorvosává választotta. \/ 1887-iki általános választások alkalmával Horváth Mór választása megsemmisíttetvén, Szabadka második kerületében mint a szabadelvű párt jelöltje nyert mandátumot ; 1892-ben pedig ugyancsak Szabadka város II. kerülete választotta meg a szabadelvű párt programmjával. A gazdasági bizottság tagja. Szliácson mint fürdőorvos működik. Apáthy Péter, Kis-Küküllőmegye, Dicső-Szent-Márton kerület született 1837. június 1-én Felső-Fehérmegyc Volldorf községében. Középiskolai tanulmányait a székely-udvarhelyi ev. ref. collegiumban végezte, theologiát, jogot pedig Kolozsvárit, hol a ref. főtanodában fél évig helyettcstanár volt, innen kilépve, néhai Nagy Péter erdélyi ref. püspök mellett .'5 évig mint káplán szolgált. A berlini akadémiának egy évig hallgatója, honnan 1864. év vége felé szülőmegyéjébe haza menve, még azon év november 25-én nőül vette kisenyedi Pallos Katalint s bürkösi birtokán megtelepedve gazdálkodott; 1807-benFelső-Fehérmegye első alkotmányos tisztújítása alkalmával csaknem egyhangúlag főjegyzővé, 1871.