1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Zichy Antal

163 azonban tevékeny részt vett a megyei életben. 1873-ban cs. és kir. kamarási méltóságot nyert. 1881 87-ig a galgóczi kerület szabadelvűpárti képviselője volt. 1888-ban a főrendiház élethossziglani tagságát nyerte. Zichy Antal 1823-ban született Zala helységben, Somogymegyében; testvére Zichy Mihálynak a híres festőnek. Közjogi pályára készült, c mellett a negyvenes években költeményeket irt; az 184.Í/44. országgyűlés után Mosonmcgyében aljegyző, majd tiszti üg\'ész lett, 1848-ban pedig képviselővé választatott. A szabadságharcz után magányba vonult. 1860-ban Somogymegye főjegyzője lett; az 1861-iki országgyűlésen a felirati párthoz csatlakozott s országgyűlési beszédein kivül politikai czikkekkel es egyéb irodalmi munkássága által magára vonta a közfigyelmet Az 1865—68-iki országgyűlésre is megválasztatott. Irodalmi müvei közt, eltekintve ifjúkori költői kísérleteitől, publicistikai dolgozataitól és röpirataitól (»A kérdéshez«, »Szabadelvű politika*), legnagyobb figyelemben részesültek angol történeti tanulmányai, melyek közül a kisebbek (Cromwell, Strafford) a »Budapesti Szemlé«-ben, a nagyobbak pedig (köztük az »Angol forradalom története*) önállóan jelentek meg. A magy. tud. akadémia 1870-ben választá meg tiszteletbeli tagjául. Tagja a Kisfaludy-társaságnak. Széchenyi emlékiratait ő rendezte sajtó alá. 1884-ben a soproni kerület választá meg képviselőjévé, mint ilyen a szabadelvű párt soraiban foglalt helyet. 1887-ben a főrendiházba neveztetett ki, melynek vitáiban szorgalmasan részt vesz. n«