1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Madarassy Pál

15:5 tábor vezérévé neveztetett ki. Mint ilyennek alkalma múlt magát ismételten kitüntetni. Később Görgey hadtestéhez vezényeltctett, harczolt Kápolnánál, Buda ostrománál stb. A világosi fegyverletétel után az aradi várba szállíttatott és IS évi várfogságra ítéltetett; hét évet Olmützbcn töltött, 1856-ban kegyelmet nyert. 1869-ben a honvédség újjászervezésekor ezredessé és a kassai kerület, parancsnokává neveztetett ki; fokozatos előléptetés útján, 1878-ban altábornagy lett s mint ilyen lépett 1887-ben nyugalomba. 1876-ban a Lipót-rend lovagkeresztjét, 1885-ben a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte. Madarassy Pál 1828. január 25-én Egerben, Hevesmegyében született. Jogi tanulmányait befejezvén, 1847-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1847-ben hevesmegyei alügyész lett s még ez évben fogalmazó-gyakornok a m. kir. udvari kamaránál, majd fogalmazói segéd volt az első m. kir. földmívclési, ipar- és kereskedelmi ministeriumban, később a m. kir. pénzügyministerium elnöki osztályában egész a világosi fegyverletételig; utóbb a magyarországi pénzügyigazgatóságoknál szolgált 1867-ig, a midőn a második m. kir. pénzügyministeriumban osztálytanácsossá neveztetett ki, az elnöki osztály vezetése Lónyay Menyhért pénzügyministerségc alatt a magyar pénzügyi szolgálat szervezése és berendezése körül szerzett érdemet: 1868-ban kineveztetett ministeri tanácsossá és reá bizatott az indirekt adózási főosztály vezetése; 1871-ben az államtitkári teendőkkel megbízott, 187:5-ban helyettes államtitkár volt egész 1883-ik évi deczember 31-ig. 1884. január 1-től kezdve az akkor felállít itt m. kir. pénzügyi közigazgatási biróság elnöke volt. A bélyeg- és illetéki ügyekről számos munkát irt magyarul es németül. Egyéb irodalmi működése Tarnay Pál irói név alatt : néhány eredeti vígjáték, számtalan operetté és színmű fordítása az első (budai) népszínház számára, Zola Emil öt regényének fordítása a »Pesti Napló« tárczája számára. Petőfi Sándor »Czipruslombok Etelka sírján*, »Szerelcm gyöngyek és »Felhők« czímű költemény cyclusait és több más költeményét volapük nyelvre (világnyelv) lefordította és ily módon részint önálló füzetekben, részint volapük nyelvű folyóiratokban ismertette az egész világgal. E miatt a