1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Hollán Ernő

146 Ez évben az akadémia levelező, 1860-ban a Kisfaludy-társaság rendes tagja lett. 1862-ben ismét a fővárosba jött mint Arany • Szépirodalmi Figyclő«-jének segédszerkesztője. 1864-ben a szin­házi képezde dramaturgiai tanara lett. E foglalkozásai mellett számos kritikai, szépirodalmi dolgozatai, költeményei és beszélyei jelentek meg. 1867-ben az akadémia rendes tagjává, 1870-ben a nyelv- és széptudományi osztály titkára lőn. 18715-ban a Kisfaludy­társaság alelnökévé választotta s ez idő óta szerkeszti az akadémia megbízásából a »Budapcsti Szemle«-t s az »01csó Könyvtár«-t. 1876-ban a Toldy F. után megürült magyar irodalom tanszékét foglalta el, 1879-ben a Kisfaludy-társaság elnöke, 1883-ban a magyar tudományos akadémia igazgatóságának tagja lett. A fő­rendiházba történt kineveztetése után legottan jegyzővé is meg­választatott, a mely minőségében most is működik. Hollán Ernő 1X2 1. január 13-án Szombathelyen, Vasmegyében született. Gym­nasiumi tanulmányait befejezvén, 1839-ben a bécsi cs. és kir. hadmérnöki akadémiába lépett, s a tanfolyam bevégzése után 1844-ben hadnagygyá, 1847-ben főhadnagygyá lett a hadmérnöki karban. A szabadságharcz Lcmbergbcn találta. 184S. június 1-én századossá neveztetett ki a 9-ik honvéd-zászlóaljhoz s a külön­böző rendfokozatokon keresztül csakhamar vezérkari ezredességig emelkedett. Tevékenysége e korszakban leginkább Pétervárad védelme körül összpontosult és kiválóan az ő érdemének tulajdo­níttatott, hogy ezen erőd 1849 tavaszán nem Eszék, ugyanazon évi augusztusban nem Aradvár sorsára jutott. A vár átadási fel­tételeihez képest Szombathelyre internáltatott. 1850—6ő-ig mint kultúrmérnök és magasabb vasúti hivatalnok működött; tevékeny­sége e mellett az irodalom terére is kiterjedt. Számos szakezikken kívül megírta 1850-ben »F.lemző mértanát«. lSől-ben a tudomá­nyos akadémia levelező, 1861-ben rendes, 1872-ben tiszteleti taggá választotta. 1861—66-ig több önálló munkában, emlék- és röpiratban küzdött a nemzeti közlekedési politikának érdekei mellett. 1865—75-ig a vasmegyei felső-őri választó-kerületet kép­viselte az országgyűlésen, 1866-ban, mint a katonai kérdések képviselője, a 15-ös bizottságba választatott, melyet az ország-

Next

/
Thumbnails
Contents