1892-1896. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Országgyülési almanach 1892–1897. Budapest, 1892.

Főrendiház - I. A felséges uralkodóház teljeskorú főherczegei - Albrecht Salvator - Ernő

2 tábornagygyá ; 1866-ban pedig a déli hadsereg főparancsnokává. Custozzáná] 1866. június 24-én megverte az olaszokat, a kiknek a Minción kellett visszavonulniuk. E fényes győzelem folytán a Mária-Terézia-rend nagykeresztjét nyerte. Július 10-én kinevez­tetett az összes császári hadsereg (az északi sereget is beleértvei főparancsnokává. Néhány napra rá azonban létrejött a fegyver­szünet, melyet nemsokára a béke megkötése követett. 1866. szep­tember havában a hadsereg főparancsnokává neveztetett ki, de ez állást 1869. márczius havában a hadsereg főfelügyelői állásával cserélte fel. Mint ilyen a hadsereg újjászervezése körül nagy érdeme­ket szerzett. 1877. ápril 18-án ünnepelte a főherczeg, a ki egyúttal két osztrák-magvar, két orosz és egy porosz ezred tulajdonosa, felszázados szolgálati jubilaeumát. Föllépett mint katonai szakin') is; művei: »Miként szerveztessék Ausztria hadserege« (Bécs, 1868). »A felelősségről a háborúban* (Bécs, 1869). A bécsi tudományos akadémia 1867. június 29-én tiszteletbeli tagjává választotta. Köz­gazdasági téren mint számos mintaszerűen vezetett uradalom (Teschen, Saybusch. Magyar-Ovár stb.) tulajdonosa és mint nagy­iparos szintén kiváló állást foglal el. Albrecht Salvator főherczeg lia néhai Károly Salvatomak és testvéröcscse Kerenez Salvatornak 1871. november 22-én Alt-Bunzlauban született. Aranygyapjas vitéz. Az 1. dragonyos-ezred hadnagyja. 1S92 óta tagja a magvai főrendiháznak. Ernő főherczeg 1.S24. augusztus 8-án Milanóban született; második íia az 1853-ban elhunyt kainer főherczegnek, a loinbard-velenczei királyság alkirá­lyának. 1845-ben a 48. gyalog-ezred parancsnokává neveztetvén ki, Radetzky alatt hadi szolgálatra képezte ki magát. 1847-ben vezerőrnagygyá léptették elő, mint ilyennek feladata volt szétszórni a Garibaldi-féle szabadcsapatokat, melyek 1848. július havában Toscanát és a Romagnát nyugtalanították. Sikerült is neki Tas­sano hegynél Garibaldit és legénységét annyira sarokba szorítani. hogy a san-marinói köztársaság semleges területére voltak kény­telenek menekülni. Garibaldi maga augusztus 1-én éjjel elmene-

Next

/
Thumbnails
Contents