1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - Grófok - Bissingen Nándor id. - Blankenstein Károly - Bolza Antal - Breuner Ágost

73 Bissingen Nándor id. 1820. augusztus 4-én született; a család egyik őse Ferdinánd 1819-ben kapta királyi adományul Jam és Mercsina községeket és 1827-ben I. Ferencz alatt honosíttatott. Ifjú éveiben a hadseregben szolgált, majd quietálva, átvette temesmegyei és krassó-szőrényi nagybirtokait, melyeket mintaszerű gazdálkodás által rendbe hozott. Feje a Bissingen grófi család magyar ágának s újabban fia, ifjabb Bissingen Nándor gróf javára, buttyini birtokából elsőszülöttségi hitbizományt alapított. Idősb fia Ernő országos képviselő volt és a krassó-szőrénymegyei szabadelvű párt elnöke. 1854 óta csász. kir. kamarás. Blankenstein Károly az idősebb, battelaui ág feje 1814. október 2-án született. A család eredetileg Sziléziából származik, egy ág azonban Ausztriába szakadt át s Ernő és Henrik grófok 1792-ben honosíttattak. Főrendiházi jogát nem igen gyakorolja, állandóan morvaországi birtokán Battelauban tartózkodik, mely helységnek polgármestere. 1869-ben közhasznú tevékenysége elismeréséül a Ferencz-József-rend lovagkeresztjét nyerte; azonfelül csász. kir. kamarás. 1835-ben egybekelt Hohenlohe Constanzia herczegnővel. Bolza Antal 1808. deczember 31-én született, a család ifjabb ágához tartozik, mint a melyből az 1792-iki országgyűlésen Bolza Péter tábornok, akkor még báró honfiusittatott, 1808-ban pedig grófi rangra emeltetett. Katonai pályára lépett s mint csász. kir. kapitány hagyta el a hadsereget, megtelepedve szarvasi birtokán. Az 1861iki főrendiházi üléseken jelen volt. 1868-ban másodszor nősülve, a protestáns hitre tért. A főrendiházban a szabadelvű párthoz tartozik. Breuner Ágost a család feje 1828. október 1-én született; őse Fülöp Ignácz 1687-ben nyerte a magyar indigenatust. Azóta a család asparni ága magyar családokkal jutván többszörös sógorságba, hazánkban birtokossá vált, s jelenleg Bars-, Hont- és Nyitramegyékben nagy uradalmak fölött rendelkezik. Ágost gróf 1855-ben Horpáson