1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - Grófok - Apponyi Károly - Apponyi Lajos - Apponyi Sándor

7«) Apponyi Károly 1805. deczember 5-én Pozsonyban született. Tanulmányait — a jogot is — Pozsonyban végezte. Katonai szolgálatba lépvén, a dzsidásoknál, majd a Sándor-huszároknál szolgált. 1817-ben egybekelt Klebersberg Leopoldina grófnővel. 1848-ban mint ezredes a magyar hadügyministertől rendeletet kapott, hogy Szt.-Tamáshoz siessen, a gróf azonban betegsége folytán visszavonult és Bécsben távoli szemlélője volt az eseményeknek. 1849. május 17-én ő is aláirta a császári házhoz hű maradt mágnásokkal a nemzethez intézett pozsonyi felhívást. Utóbb Olaszországban harczolt s altábornagyi rangra emelkedett. Atyjának Györgynek 1849-ben bekövetkezett halála után a hőgyészi és apáthii uradalmakat átvette, mint altábornagy és kamarás quietált s azóta kizárólag gazdaságának él ; a közéletben nem véve részt. Tolnamegye első virilistája. Apponyi Lajos 1849. május 4-én született. A családról nevezett nagy- és kisapponyi uradalmak birtokosa. Mint ilyen Kis-Appony községben (Nyitramegye) 1884-ben nagy áldozattal közkórházat emelt. 1871-ben nőül vette Seeher grófnőt. 1878-ban kamarási méltóságot nyert. Póttagja a delegatiónak. Apponyi Sándor született Parisban 1844-ben. Egész ifjúságát külföldön töltötte, tanulmányait is ott végezte. 1863-tól 18(j(>-ig Londonban és Parisban követségi attaché, 1871 — 1874-ig Parisban követségi titkár volt. Az 1865-iki országgyűlés óta a főrendiház tagja néhány évig a ház jegyzői karának s több delegatiónak is tagja volt. Atyja, Rudolf volt párisi nagykövet halála óta a diplomatiai térről visszavonulva, kies fekvésű lengyeli fényes kastélyában a történelmi és régészeti buvárlatoknak él s úgy a megyei, mint a politikai életben élénk részt vesz. A kormánypárt híve. A jelenlegi orosz czár koronázása alkalmával uralkodónk küldöttje, Károly Lajos főherczeg mellett, mint díszlovag szerepelt. Nagyszerű könyvtára és régiséggyüjteménye van, melyekben több ritkaság őriztetik. Az 1882-iki budapesti könyvkiállítás alkalmával 51 történeti becsű