1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - IX. Örökös jogon - Grófok - Andrássy Dénes - Andrássy Gyula

67 azóta ennek gazdasági és pénzügyi életében nagyobb szerepet játszik. Igazgatósági elnöke a magyar általános hitelbanknak, a budapcst-pécsi vasútnak, az első magyar-gácsországi vasútnak ; az országos gazdasági egyesületben is a főtényezők egyike. 1873-ban a Lipót-rend középkeresztjével, 1886-ban a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki ő Felsége. A delegatio egyik legrégibb tagja ; tagja továbbá a főrendiház pénzügyi bizottságának ; ezen kivül tagja a legfőbb fegyelmi bíróságnak. Andrássy Dénes 1835. november 18-án született Krasznahorka-Váralján, az ifjabb ághoz tartozik, atyja Andrássy György gróf volt. Tanulmányait nevelő mellett részint szülőhelyén, részint Sárréten végezte. Házasságra lépvén Hablivetz Francziskával, Hablivetz Ferencz bécsi zeneigazgató leányával, teljesen visszavonult a közpályáról és részben Gráczban, részben Döblingben él. Törvényhozói jogát nem igen gyakorolja. Zemplénmegye első virilistája. Andrássy Gyula 1823. márczius 8-án Zemplénben született, második fia néhai Károly grófnak. Középiskolai és egyetemi tanulmányai befejeztével külföldi tanulmányutat tett s visszatérve a közügyek mezejére lépett. Legelőször a Tisza-szabályozás vállalatában vett részt. Zemplénmegye 1847-ben követe gyanánt küldte az országgyűlésre, hol csakhamar feltűnvén, az első nemzeti kormány 1848-ban Zemplénmegye főispánjává nevezte ki. A szabadságharcz kitörésével szervezte a zempléni népfölkelést, maga is harczolt Moórnál Perczel Mór oldalán, Schwechatnál. A kormány Debreczenbe költözvén, mint ennek követe Konstantinápolyban igyekezett szolgálni a nemzeti ügynek. A szabadságharcz után in contumaciam halálra ítéltetett, azonban Parisba menekült s itt mint emigráns (közben Kendeffy Katinka grófnőt véve nőül) élt 1860-ig, midőn kegyelmet nyerve visszatért. Mint sátoralja-újhelyi képviselő megjelent az 1861-iki országgyűlésen, hol Deákhoz csatlakozott. Az 1865. deczember 10-én megnyílt országgyűlésen a képviselőház alelnökévé választatott s jelentékeny részt vett a kiegyezés előkészítésében. Ez végre létrejővén, 1867. február 17-én magyar 5*