1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - IV. Az evangélikus református, az ágostai hitv. evangélikus és az unitárius egyház hivatalban legidősb három-három püspöke, illetve főgondnoka és felügyelője - Révész Bálint - Szentiványi Márton

43 rom városa bizottságának tagjai közé választatott be. Élénk irodalmi munkásságot is fejt ki. Szabad óráiban érmészettel foglalkozik s a magyar és ó-római érmekből gazdag gyűjteménye van. Révész Bálint a tiszántúli ev. ref, egyházkerület püspöke 181(3. január lG-án született Debreczenben. Elemi tanulmányait végezve, a debreczeni főiskolába lépett át s növendéke volt szülővárosa collegiumának mindaddig, míg csak a gymnasiumi, bölcsészettani, jogi és hittani cursust el nem végezte. A hittani tanfolyam végeztével a ref. collegiuraokban dívó szokás szerint előbb a grammatikai, majd a felsőbb rethorikai osztályban esküdt deák, azután osztálytanító lett. Viselte ezután a contra-scribai és seniori hivatalokat. 1842-ben bevégezve seniori functióját, a debreczeni főiskolában felállított gyakorlati lelkészeti tanszékre választották meg rendes tanárul. Mielőtt azonban állását elfoglalta volna, két évet a nevezetesebb külföldi : a berlini, baseli, hallei, göttingeni, giesseni, heidelbergi és lipcsei egyetemeken hallgatott. Ez alatt a hajdúböszörményi egyház megválasztotta lelkészéül, Révész azonban már előbb, két éve elfogadta a debreczeni főiskola választását, s állását 1844. november havában el is foglalta s tizenegy évig szolgálta e tanszéken a protestantismus érdekeit. E hosszú idő alatt különösen az egyházi irók sorában küzdött ki magának helyt az elsők soraiban. 1855-ben a debreczeni egyházközség lelkészévé választotta ; 18515-ban egyházkerületi főjegyző, majd 1800-ban debreczeni esperes lett. E hármas hivatalban érte őt Balogh Péter püspök halála, kinek helyét előbb ideiglenesen, utóbb pedig véglegesen Révészszel töltötték be. Mióta e magas tisztet viseli, különösen egyházmegyéje administrationalis és közoktatási terén hozott számos áldozatot, a miért a legmagasabb elismerés a kir. tanácsosi czím adományozásával jutalmazta. Szentiványi Márton a dunáninneni ág. ev. egyházkerület felügyelője született 1815. november 1-én. Tanulmányainak végeztével 183."5-ban Liptómegye szolgálatába lépett s 1834-ben mint tiszteletbeli megyei aljegyző működött. 1837-ben ügyvédi oklevelet nyert, 1844-ben