1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - IV. Az evangélikus református, az ágostai hitv. evangélikus és az unitárius egyház hivatalban legidősb három-három püspöke, illetve főgondnoka és felügyelője - Geduly Lajos - Karsay Sándor

10 városok főispánjává tétetett, míg végre 1878-ban a legutóbbi rendezés alkalmával Udvarhelymegye főispánjává neveztetett ki. 187G óta az árkosi zsinat egyhangúlag az erdélyi unitárius egyház főgondnokává választotta s e minőségében tagja a főrendiháznak. Geduly Lajos a dunáninneni ág. ev. egyházkerület püspöke IS]5-ben Xyitra-Szerdahelyen született. Iskolai tanulmányait Losonczon, üsgyánban, a gymnasiumot Selmeczen, a bölcselmitheologiai tanfolyamot Pozsonyban végezte 1834-ben; a következő évben a hitjelölti vizsgát tette le. 1837-ben a bécsi protestáns facultáson fejezte be theologiai tanulmányait. Még Bécsben időzésekor a kálnói egyház rendes lelkészévé választotta, de ifjúsága miatt nem vállalhatta el ; 1838-ban szkálnoki pap lőn. 1839-től 11 évig lelkészkedett Ochtinán, a gömöri esperességben ; gömöri táblabirósággal tiszteltetett meg ; 1817-ben a tiszai kerület egyházi jegyzője lett. 1850-ben Beszterczebányára hivatott meg1855-ben a zólyomi egyházak főesperesüknek választák meg. 1868 óta Pozsonyban lelkészkedik. 18tíl-ben a dunáninneni ág. hitv. ev. egyházkerület superintendenseül választatott, mint ilyen 1886-ban ünnepelte huszonötéves jubilaeumát. O Felsége a kir. tanácsosi czímmel tüntette ki; egyházi elnöke az ág. ev. egyetemes conventnek. A főrendiháznak, a melynek naplóhitelesítő bizottságában foglal helyet, a ház reformja óta tagja, egyike lévén egyháza hivatalban legidősebb superintendenseinek. Karsay Sándor a dunántúli ág. ev. egyházkerület püspöke J81-4. márczius 15-én Győrött született, hol atyja tanító volt. Tanulmányait Sopronban kezdte és Bécsben folytatta; majd két éven át mint Zay Károly gróf fiainak nevelője működött. Egy ideig atyját, a ki időközben Rétin lelkész lett, helyettesítette s midőn atyja 1837-ben meghalt, rövid idő múlva káplánná avattatott. Mint ilyent hivta meg a zalamegyei Méneshely községe lelkipásztorává ; két évvel később pedig Téth község lelkésze lett (iyőrmegyében. Élénk részt véve egyháza közéletében, 1847-ben az egyházkerület aljegyzője, 1858-ban seniora, négy évvel később