1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - III. A görög keleti egyház egyháznagyjai - Petrovics Bazilián - Popasu János - Román Miron

86 korona-rendet kapta. Irodalmi működéséből fölemlítendő, hogy 1878-ban Archipresbiter név alatt: »Egy komoly szó a végső órában* czímű munkát adott ki, mely a görög keleti román egyházra nézve reformokat hoz javaslatba. Petrovics Bazilián bácsi g. kel. püspök 1822-ben Temesvárott született, kereskedő-szülőktől. Középiskoláit szülővárosában végezte, azután egy ideig a budapesti egyetemen jogot hallgatott. A theologiai pályára lépvén, fokozatosan haladt, míg chopovi archimandritává lett. 1882. május havában bácsi püspökké neveztetett ki. Fopasu János karánsebesi g. kel. püspök 1808-ban Brassóban született. Theologiai tanulmányait Bécsben végezte; s hazatérve 25 éven át működött mint lelkész Brassóban ; sokat fáradozva a román cultura érdekében. A brassói román gymnasium alapítása első sorban az ő buzgalmának köszönhető. 1865-ben az újonnan alakított karánsebesi román egyházmegye első püspökévé választatott. Karánsebesen román nyomdát és egyházmegyei lapot hozott létre s az egyházi ének érdekében tehetséges énekeseket stipendiumokkal ellátva küldött kiképeztetés végett Lipcsébe és Bécsbe. Az 1874-iki egyház-congressus metropolitává választotta, de a kormány beleegyezését nem tudta kinyerni. Román Miron g. kel. román metropolita 1828. augusztus 23-án született Mézesen, Biharmegyében. Tanulmányait Belényesen kezdé meg a görög katholikus gymnasiumban. Belényesről Nagy-Váradra ment a bölcsészeti tanfolyamra, onnan pedig Aradra, hol előbb tanitóképezdét, azután hittani tanfolyamot látogatott. Kiváló hajlamot érezvén a papi pálya iránt, szerzetesi rendbe lépett s Ivacskovics Prokop, akkor még aradi püspök, később szerb patriarcha, oldala mellett először is mint titkár, azután mint protosincel, később mint archimandrita működött. J869-ben a kis-jenői választókerület egyhangúlag országgyűlési képviselőjévé választotta meg. Eötvös József báró minister az 1868-ban szervezett tanfelügyelői állomások egyikére nevezte ki Krassómegyében, a román végvidékre. Itteni műkő-