1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Schopper György - Schuszter Konstantin - Simor János

28 canumba, hol két évet töltött. Azután Nagyszombatba, hol két évig bölcsészetet hallgatott. Ugyanitt fölvette a kisebb rendeket 1831. évben Jordánszky Elek püspöktől. 1833-ban a Pázmánaeumba küldték a hittan hallgatására, hol négy évet töltött s itt letette a hittani szigorlatokat; 1836-ban presbyterré szenteltetett s november 5-én tartotta első miséjét Székesfehérvárit. 1837. február 24-én kineveztetett káplánnak a budapesti Terézvárosba, ugyanezen év október 28-án letette a szigorlatot az erkölcstan és pastoralisból. 183'J-ben kineveztetett az egyetemhez egyházi szónoknak s hittanárnak. 1840-ben a Pázmánaeumba küldetett tanulmányi felügyelőnek; ugyanitt bevégezte szigorlatait 1841-ben a történelemből, s deczember 28-án tudorrá avatták fel. 1842-ben Bajnára praesentáltatott plébánosnak s augusztus 3-án kapta az investiturát. Ugyanitt négy évig lelkészkedett. 1846-ban az esztergomi nagyobb papnöveldébe, az úgynevezett presbyteriumba kineveztetett tanárnak, hol a pályavégzett növendékeknek az egész hittanból tartott dogmaticus, történeti és jogi előadásokat. 1848-ban érseki titkár lett; míg 1850. január elején meghívást kapott a bécsi szent Ágostonról nevezett fensőbb hittani intézetbe, hol mint igazgatónak, a történelem és egyházi jog lett szakmája; egyúttal cs. kir. udvari káplán lett, 1851-ben a birodalmi ministeriumba lépett mint osztálytanácsos ; ugyanazon évi februárban székesfehérvári kanonok lett s nemsokára széplaki apát, 1854-ben ministeri tanácsos, 1857-ben győri püspök, június 2í)-én Esztergomban püspökké szenteltetett, s július 5-én elfoglalta püspöki székét. Mint püspök Győrszigeten apáczazárdát alapított, melynek negyvenezer forint alapítványt adott, segélyalapot hozott létre az elaggott papok részére, maga (! ezerrel, s a míg püspök volt, évenkint 200 frttal járulván hozzá, a székesegyházat teljesen renováltatta 60 ezer forintnyi költséggel ; a Hédervárykápolnát az eredeti gót modorba helyezte vissza, üvegfestményekkel ellátta, 18G5-ben a belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte; 1867. január 20-án kineveztetett esztergomi érsekké, s mint ilyen 1867. június ö-én koronázta Budán a királyt. 18ti9-ben befejezte a basilika építését, felszentelvén az oszlopos csarnokot, 1870-ben részben a vatikáni zsinaton (1869. deczember 8-tól 1870. júliusig), hol mint a hittani bizottság tagja működött ; 1871. márcziusban