1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Tisza Kálmán

319 zottsági tag és tiszteletbeli szolgabíró tevékeny részt vett a megye politikai és gazdasági életében. 1884 óta a vizaknai kerület szabadehíípárti képviselője; tagja a közgazdasági bizottságnak. Tisza Kálmán, Nagyvárad város 1830. deczember 10-én Geszten, Biharmegyében született. Atyja Lajos, egyik nagyhírű vezértagja volt a 30-as és 40-es évek konservativ pártjának. Midőn a szabadságharcz kiütött, gyenge testalkatánál fogva a hadseregben nem szolgálhatván, a közoktatásügyi ministeriumban kért magának alárendelt állást, s ott működött az osztálytanácsossá kinevezett volt nevelője Szőnyi alatt. A világosi katastropha után fivéreivel együtt külföldre távozott. Hazatérve, tanulmányainak élt s egyháza ügyeivel foglalkozott. 1859. október 8-án volt a tiszántúli ref. egyházkerület közgyűlése, melyen Tisza, mint a nagyszalontai egyházmegye világi felügyelője, a legerélyesebben ajánlotta a pátens visszautasítását. Még hathatósabban szólalt fel c tárgyban 1860. januárjában, midőn a második leirat a pátens tárgyában egyezkedésre hivta fel a protestánsokat. Egy év múlva megjelent az októberi diploma. Tisza ennél is feltétlenül a visszautasítás mellett nyilatkozott. Az 1861-iki emlékezetes országgyűlésen, mint Debreczen első kerületének képviselője vett részt. Az országgyűlésen a ^határozati párt« kitűnősége s Teleki halála után Ghyczy Kálmánnal együtt vezére lőn. Ugyanez országgyűlésen a ház első alelnöke. Részt vett az országbírói értekezlet munkálata fölött folyt vitában ; tagja volt a bizottságnak is, melyet e tárgyban a ház kiküldött és itt a mérsékeltek véleményéhez csatlakozott. 18G0-ban nőül vette Degenfeld Ilona grófnőt. »A Hon« alapítói és támogatói közé tartozott Tisza Kálmán is. Ez időben kezdődik publicistái nagyfontosságú munkássága. Czikkeinek legnagyobb része'geszti levelek alakjában jelent meg. Az 1865-iki országgyűlésen újra mint a debreczeni első kerület képviselője jelent meg ez országgyűlésen s Ghyczy Kálmánnal újra vezére lőn a többnyire a 61-iki »határozati párt« tagjaiból alakult pártnak, mely később »balközép« név alatt a többségben levő Deák-párttal szemben szervezkedett. 1870 nyarán kezdeményezésére nyilatkozott a magyar országgyűlés a német-