1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.
Képviselőház - A) Magyarországiak - Szilágyi István - Szirmay Pál - Szitányi Bernát
.'511 ellenzék clubjából kilépvén, közölte egyúttal, hogy marad ezután is sszabadelvű ellenzékinek«. 1878-tól 1887-ig a budapesti józsefvárosi kerületet képviselte. Az 1887-iki általános választások alkalmával a siklósi kerületben kisebbségben maradt, de nemsokára Pozsony város I. kerülete megválasztotta. Szilágyi István, Máramarosmegye, Ökörmező kerület 1835-ben Kövesligeten, Máramarosmegyében született. Jogi tanulmányai befejeztével gazdálkodásra adta magát. Mint ruthén nemzetiségű magyar érzelmű birtokost már 1867-ben képviselővé választotta az ökörmezői kerület, melyet azóta állandóan képvisel. A tanfelügyelői intézmény életbeléptetésekor Eötvös József báró tanfelügyelővé nevezte ki, ugyanakkor kir. tanácsosságot is nyert; az összeférhetetlenségi törvény szentesítése után lemondott a tanfelügyelői állásról. A .szabadelvű párt híve ; tagja az összeférhetetlenségi bizottságnak. Szirmay Pál, Zemplénmegye, Homonna kerület 1824-ben született Tolcsván. Tanulmányait részint otthon, részint Eperjesen végezte. A függetlenségi harczban a zempléni huszárezredbe önkéntesnek állt be, az absolut korszakban Udvara internáltatott s ott a közélettől visszavonulva élt egészen 1861-ig, a midőn Zemplénmegye szolgabirájának választatott meg, mely hivatalát a provisorium alatt viselte. 1867—69-ig mint a Deák-párt, lsyl-től pedig mint a szabadelvű párt tagja a homonnai kerület képviseletében vesz részt az országgyűlésben ; póttagja a delegaliónak. Szitányi Bernát, i'rencsénmegye, Vág-Besztercze kerület IS 16-ban Budapesten született. Iskoláit Egerben járta s 1837-ben letette az ügyvédi vizsgálatot. 1838-ban Hontmegyében jegyző lett, 1839-ben szolgabíró, 1842-ben főszolgabíró ; 1845-ben az oppositió megbukása következtében visszalépett; 1847-ben már alispáni jelölt volt, de a közbejött mozgalmas események folytán a tisztújítás elmaradt s csak 1849-ben lett alispánná. Ugyanezen évben a világosi katastropha után Törökországba menekült, honnan l'árisba költözött. Az amnestia megadása után hazajött s vissza-