1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Szilágyi Dezső

310 meg a házban a hol egy párthoz sem csatlakozott. Nemsokára a magyar jelzáloghitelbank és a leszámítoló bank igazgatósági elnöke lett. 1887-ben Kőszegen tartott nagyszabású programmbeszédében kifejté azon eszméket, a melyek később a szeszadó- és a regálétörvényben érvényre jutottak. A pénzügyi tárczával ezentúl is ismételten megkináltatott, de azt ez időben el nem fogadta. Pár év előtt ő Felsége a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta neki. A delegatió és a regnikolaris bizottság tagja. Szilágyi Dezső, Pozsony város, I. kerület 1840-ben Nagyváradon született, liol atyja tekintélyes ügyvéd volt. Középiskoláit befejezve, a fővárosba jött jogot hallgatni, majd ügyvédi gyakorlatra lépett. Ekkor hírlapírással is kezdett foglalkozni s Pompéry János »Magyaroiszág« czímű lapjánál dolgozott. líStiT-ben a ministerium megalakulván, Horvát Boldizsár az igazságügyministeriumba hivta meg, hol előbb titkár, majd osztálytanácsos lett. Tevékenysége itt főleg a törvények előkészítésére irányult. 1870-ben megbízatást nyert, hogy a törvénykezési rendtartást, főleg pedig a bűnvádi eljárást tanulmányozza Angliában, a hova ugyanazon év ápril havában el is indult. Visszatérve 1871-ben a ministerelnökségnél felállított törvén^nfészítő bizottság tagja lett ; ugyanazon év őszén Gyula-FehérváVott képviselővé választatott. Első nagyobb beszédét 1872-ben mondta a választási törvény tárgyalásakor. A törvénykészítő bizottság három évi működés után megszűnvén, az igazságügyministeriumból ministeri tanácsosi czímmel kilépett, 1874-ben a budapesti tudomány-egyetemhez a büntetőjog és politika rendes tanárává neveztetett ki. A parlamentben a Deák-párthoz tartozott, az 1875-iki fusió után a szabadelvű párthoz csatlakozott, de az 1877-ik év végén a vámkérdés miatt kiválván a pártból, a különféle párttöredékekből alakult egyesült ellenzék tagja és vezére lett. A delegatiónak kevéssel képviselővé való választása után tagja lett s azóta állandóan részt vett annak tárgyalásaiban, mint szóvivője az ellenzéknek. A pénzügyi bizottságban is ő képviselte pártját. 1886. márczius 11-én a közigazgatási reformjavaslat tárgyalásakor nagyobb beszédet mondott s másnap tudatta pártjával, hogy a mérsékelt