1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Szent-Királlyi Árpád - Szerb György - Széchényi Aladár gróf

307 általa eszközölt magyar fordítását a >. Kisfaludy-társaság« adta ki. 1883-ban névtelen röpiratot adott ki e czím alatt: »Mit tegyiink«. Számos nemzetgazdasági czikke a »Pesti Napló«-ban látott napvilágot. Szent-Királlyi Árpád, Udvarhelymegyc, Székely-Keresztúr kerület 1819-ben született a Székelyföldön. Tanulmányai befejeztével megyei szolgálatija lépett és a székelykeresztúri járásnak hosszabb időn át főszolgabirája volt; e mellett mint gazda működött s úgynevezett »székely kukoriczá«-ja a külföldön is nagyon kedvelt. Megválasztása mint a szabadelvű párt jelöltjének egyhangúlag történt. A vidéki sajtónak is egyik buzgó munkása. Szerb György, Krassó-Szőrénymegye, Xagy-Zorlencz kerület 1850-ben Belényesen született; középiskolai és jogi tanulmányait Budapesten végezte ; 1874-ben ügyvéd lett. 1871—76-ig a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriumban mint fogalmazó szolgált. 1876-ik április havában a nagyzorlenczi kerületben képviselővé választatott s azóta szabadelvűpárti programmal már az ötödik országgyűlésen képviseli e kerületet. Ez idő alatt a véderő-bizottságnak volt folyton tagja, részben jegyzője és előadója; a delegatiónak 1877 óta tagja s mint ilyen a hadügyi albizottságban vesz részt; tagja végre a kilenczedik bíráló bizottságnak. Mióta képviselő, ügyvédkedik. 1877 óta a görög keleti román egyház karánsebesi püspöki zsinatának, 1878 óta pedig az egyetemes nagyszebeni görög keleti román egyház-congressus tagja. Széchényi Aladár gróf, Somogymegye, Nagy-Atád kerület 1862. február 15-én Lábodon született ; fia Széchényi Pál gróf földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministernek. Tanulmányait otthon és Budapesten végezte, ugyanitt hallgatta a jogot. Majd önkéntes lett és 1882. augusztus 1-én a 10. számú huszárezred 20*