1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Pauer János

22 kiváló részt vett a szabadságharczban, hazafiságáért börtönnel bűnhődött s később mint septemvir halt meg. A papi pályát választva, theologiai tanulmányait Rómában végezte s már 1874ben alig 30 éves. korában lugosi görög katholikus püspök lett. Mint egyházfi sokat áldozott a román egyház és iskola érdekében. A hittudományok tudora. Pauer János székesfehérvári r. k. püspök 181 t- augusztus 1-én Ráczkevén, Pestmegyében született. Tanulmányait szülőhelyén kezdte s Székesfehérvárott folytatta. A bölcsészetet a budapesti egyetemen, a theologiát a székesfehérvári Jyceumban hallgatta. 1838-ban áldozárrá szenteltetvén, Csákváron lelkészkedett 1841-ig, a mikor a fővárosba hivatott s itt a »Religió és nevelés« és a »Fasciculi ecclesiastico-literarii« folyóiratoknak segédszerkesztője volt 1844-ig. Még ebben az évben a székesfehérvári papnövelde igazgatójává és hittani, tanárává, majd szentszéki ülnökké neveztetett ki. E percztől kezdve egyfolytában haladt fölfelé ; 1847-ben zsinati vizsgáló s egyházmegyei levéltárnok, 1854-ben a pápa tiszteletbeli káplánja, 1858ban kanonok, 1862-ben szegzárdi czímzetes apát, 1866-ban budai czímzetes püspök s magyar királyi helytartó-tanácsi tanácsos, 1872-ben olympiai püspök in partibus infidelium, majd 1873-ban székesfehérvári nagyprépost lett s mint káptalani helytartó Jekelfalusy Vincze püspök halála után az egyházmegye kormányzatával .bízatott meg. Eközben a jótékonyság és a nevelésügy terén kifejtett munkásságával párhuzamban egyre gyarapodtak irodalmi munkásságának termékei is

; melyek sorából a következőket emeljük kJ: 1841: »A falusi iskolákról« ; »Hunyadi János végórája« ; 1842: »Xevelő és tudományos intézeteink története«; 1844: »Hazánk ,szent koronája és annak eredete« ; 1847: »Az egyházi rend érdeme Magyarország történetében* ; 1849: »A Székesfehérvárott /elfedezett királyi sírboltról« (a királyi tudomány-egyetemen jutalmazott mű); 1860: »()sök emléke, vagyis szerette-e a magyar nemzet történetét s voltak-e hajdan évkönyvei* ; 1872 : »A Székesfehérvárott koronázott királynők* és 1877 : »Historia diöe'cesis alba-regaliensis ad erecta sede episcopali 1777—1877, in memóriám anni secularis«. Az akadémia 1858-ban levelező tag-