1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Nagy Ferencz - Nagy István - Nákó Kálmán gróf

272 tagja és előadója lett és mint ilyen referálta a népfölkelési törvényjavaslatot ; a nyolczadik biráló bizottság tagja. 1885. november 1-én honvédfőhadnagygyá lépett elő, miután 188o"-ban mint 67-ik gyalogezredbeli tartalékos hadnagyot a honvédség kötelékébe helyezték át. Nagy Ferencz, Baranyamegye, Szalánta kerület. 1827. október 10-én Pécsett született; középiskolai valamint jogi tanulmányait szülővárosában végezte. Húsz éves korában ügyvédi diplomát nyert s rövid idő múlva Somogymegyében szolgabiróvá választatott. A szabadsagharcz kitörése azonban véget vetett hivatalos állásának s mint százados a nemzetőrség sorába lépett. A szabadsagharcz leveretese után visszavonulva somogyi birtokán gazdálkodott. 1872-ben Baranyamegye szalántai kerületében képviselővé választatott s azóta állandóan e kerületet képviseli függetlenségipárti programmal. Baranyamegye virilistája. Tagja a naplóbiráló bizottságnak. Nagy István, Sopronmegye, Lövő kerület 1848. július 4-én Sopronmegyében, Bükkön született. Iskoláit Kőszegen kezdte, majd Sopronban folytatta, a hol a gymnasiumot végezte. A jogi tanfolyamot a pozsonyi jogakadémián hallgatta és fejezte be. Tanulmányait végezte után bükki birtokán gazdálkodással foglalkozott. Képviselőnek 1878-ban választották Sopronmegye lövői kerületében s e kerületet képviseli már a negyedik országgyűlési cykluson. Eleinte párton kivüli állást foglalt el, majd a mérsékelt ellenzék kötelékébe lépett. A 1884—5-iki ülésszak alatt a képviselőháznak jegyzője volt. Nákó Kálmán gróf, Torontálmegye, X agy-Szt.-Miklós kerület 1822. február 22-én született, fia Sándor grófnak. Mint torontálmegyei nagybirtokos, virilistája e megyének. Már nagyatyja Kristóf gróf sokat fáradozott a hazai mezőgazdaság emelése érdekében; nagy-szt.-miklósi uradalmában 1799-ben földmíves-iskolát alapított, mely az ötvenes évekig fennállott, de az úrbéri átalakulások folytán megszűnt. Kálmán gróf 1864-ben új életre kelté az iskolát, melyet