1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - II. A latin és görög szertartású római katholikus egyháznagyok - Hranilovics Elias - Kaczvinszky Viktor

K éven át tevékenykedett, s miután a szigorlatokat kiállotta, 1869-ben tbeologiai tudorrá avattatott fel. Nemsokára rá Simor herczegprimás vette oldala mellé s a herczegprimás kíséretében Rómába utazott, hol a vatikáni consilium tartama alatt időzött. Midőn 1870 tavaszán visszatért, Eötvös báró minister Sarnassa József akkori egyetemi tanár helyébe (ki osztálytanácsosi minőségben a vallásügyi ministeriumba hivatott meg) egyetemi rendes tanárrá nevezte ki. E minőségben nyolez éven át működött; ez időre esik élénkebb irodaim: szereplése. Buzgó munkatársa volt számos vallásos irányú irodalmi vállalatnak. 187íi-ban átvette a >Religio« szerkesztését s emelte e lap tekintélyét. 1878-ban esztergomi kanonokká neveztetett ki s mint Simor herczegprimás iroda-igazgatója négy éven át működött. 1882-ben a szombathelyi püspökké kinevezett Hidassy Kornél utódja gyanánt osztálytanácsos lett a vallásügyi ministeriumban; egyszersmind scardoni czímzetes püspökké neveztetett ki. 1884-ben kiváló szolgálatai elismeréséül a ministeri tanácsosi czímet és jelleget nyerte. 1888. július í31-én ő Felsége veszprémi megyés püspökké nevezte ki. Hranilovics Elias körösi g. k. püspök zsumberaki nemes katonai családból származik. Tanulmányait Zágrábban végezte s mint theologus folytatva azokat, rendkívüli gyorsasággal haladt előre, úgy hogy már ,'lü éves korában körösi görög katholikus püspökké neveztetett ki. A mióta püspök, tevékenyebb részt vesz a közéletben s a horvát országgyűlés ülésein gyakran megjelen. Kaczvinszky Viktor jászói prépost 1817. október 27-én született; gymnasiumi és bölcsészeti tanulmányai befejezése után a jászóvári premontrei kanonokrendbe lépett. A theologiai tanfolyamot a budapesti központi papnevelő intézetben végezte s mint ennek növendéke egyik alapvető tagja volt a seminarium kispapjai közt ma is virágzó »magyar iskolának*. Áldozárrá 1841-ben avattatott föl. A negyvenes években egyik legtekintélyesebb tanára volt a kassai kir. jog- és bölcseleti akadémiának ; e minőségben nevelője volt Sennyey Pál bárónak. A kassai akadémiának a Bach-Thun-korszak alatt történt