1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Ivánka László - Ivánkovics János

232 személyes híve volt, azért a balközéphez csatlakozott. A vasútalapítási korszakban nagy tevékenységet fejtett ki s alapítója volt az első magyar dunagőzhajózási társaságnak is. A fusio után a szabadelvű párthoz csatlakozott. 1878-ban vezérigazgatója lett az északkeleti vasútnak és ugyanez évben nyerte a harmadosztályú vaskoronarendet. A vörös-kereszt egylet hazánkban meghonosítása körül nagy tevékenységet fejtett ki s ebbeli érdemei elismeréséül nyerte 1882-ben a szent István-rend kiskeresztjét. 1884 óta Szabadka város I. kerületét képviseli. Delegátus, a közlekedési bizottság tagja és a IV. biráló bizottság elnöke. Ivánka László, Torontálmegye, Lovrin kerület 1854-ben Felső-Szemeréden, Hontmegyében született; Ivánka Zsigmond fia. Tanult otthon és Budapesten, majd a sct.-pölteni hadapród-iskolába, később a bécs-újhelyi katona-akadémiába felvétetett, a honnan 1873-ban mint hadnagy a 10. huszárezredhez tétetett át. 1878-ban főhadnagy lett, de már 1880-ban elhagyta a katonai szolgálatot, nőül vévén Trauttenberg Teréz bárónőt. A polgári életbe visszavonulván, Hontmegye tiszt, főjegyzőjévé neveztetett ki, mely tisztségről politikai okoknál fogva lemondott. Élénk részt vett a mérsékelt ellenzék Hontban folytatott pártküzdelmeiben és a párt ebbeli érdemeit elismerve, 1887-ben képviselővé választatta. Ivánkovics János, Szeged város, II. kerület 184tí-ban Szegeden született. Iskoláit otthon kezdte s a gymnasiumot szülővárosában végezte, azután theologiát hallgatott Temesvárott. 18G8-tól 1870-ig nevelő, azután segédlelkész, majd plébánoshelyettes Török-Becsén. 1873-ban szeged-belvárosi segédlelkészszé 1877-ben a szegedi főreáliskola hittanárává, 1885-ben pedig szeged-rókusi plébánossá választották. Egyházirodalmi tanulmányokat irt egyházi lapokba és folyóiratokba ; három munkát is adott ki s pedig : »Szertartástan«-t (mely három kiadást ért), »Egyház történelem«-et és egyet »Szeged alsóvárosi templomá«-ról; azonfelül egyházi beszédeinek gyűjteménye is megjelent. A város közéletében tevékeny szerepet visz és különösen az iparosok mozgal-