1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Ercsey Géza - Eszterházy Kálmán gróf

199 lakozott és az »Egyetértés«-nek lett főmunkatársa. A tisza-eszlárj perben védő gyanánt szerepelt s ez által európai hírre tett szert. 1884—87-ig nem volt képviselő s ügyvédi gyakorlatának élt ; végre 1887-ben elfoglalta újból helyét a házban. Politikai czikkein kivül számos szépirodalmi művet is írt, melyek többnyire a » Vasárnapi Ujság«-ban jelentek meg. Ercsey Géza, Biharmegye, Bihar kerület biharmegyei születésű ; tanulmányait befejezve, gazdálkodott és tevékeny részt vett a megye közéletében. 1878-ban a bihari kerületben képviselővé választatott szabadelvűpárti programmal; 1881-ben kisebbségben maradt, míg 1887-ben újból mandátumot nyert. Eszterházy Kálmán gróf, Kolozsmegye, Gyalu kerület 1830. július 7-én Xagy-Iklódon született ; a cseszneki ágból származik, melynek egy része a múlt században telepedett meg Erdélyben. Tanulmányait Kolozsvárott végezte s alig esküdt fel az országgyűlésre kir. táblai gyakornoknak, kiütött a szabadságharcz. Erdélybe sietett és beállt közvitéznek. Bem alatt harczolt, ki legottan tisztté nevezte ki. Több harczban kitűnt vitézsége által; a szebeni csatában azonban egy ágyúgolyó szétroncsolta jobb karját, melyet amputálni kellett. Az ütközetekben részt [nem vehetett többé ; de azért érdemkereszttel tüntették ki. A szabadságharcz után visszavonult és a gazdaságnak és tudományoknak élt. Számos természettudományi és különösen geológiai czikket tett közzé s buzgólkodott az erdélyi múzeum ügyei körül. A nagyszebeni hírhedt tartománygyülésen, bár megválasztatott, nem jelent meg ; 1805-ben mint fogarasi képviselő részt vett az utolsó kolozsvári országgyűlésen ; majd Kolozsvár mandátumával jött fel a pesti országgyűlésre és a Deák-párthoz csatlakozott. Jósika Lajos báró lemondása folytán 1871-ben Kolozsmegye és Kolozsvár főispánja lett, majd a kolozsvári nemzeti szinház intendánsa : állásától ő Felsége kitüntető elismerése kíséretében vált meg. 1887-ben ismét mandátumot vállalt szabadelvűpárti programmal.