1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Képviselőház - A) Magyarországiak - Andrássy Gyula gróf ifj. - Andrássy Manó gróf

165 Andrássy Gyula gróf ifj., Csíkmegye, Csík-Szt.-Márton kerület 18G0. június 30-án született; ifjabb fia Andrássy Gyula gróf volt ministerelnöknek és külügyministernek. Tanulmányai befejeztével a diplomatiai pályára lépett s mint attaché működött a konstantinápolyi és a berlini nagykövetségeknél. Közben leszolgálta önkéntesi évét és 1881-ben a 4. számú huszárezred tartalékos hadnagyává neveztetett ki. Az 1884-iki országgyűlés vége felé a csíkszt.-mártoni kerület mandátuma megüresedvén, föllépett és azóta szabadelvűpárti programmal képviseli e kerületet. Tagja a pénzügyi bizottságnak. Andrássy Manó gróf, Gömörmegye, Rozsnyó kerület 1821-ben született Kassán. Tanulmányait a magyar fővárosban végezte, az egyetemen bölcsészettudorrá avattatván fel. Tanulótársai voltak Lónyay Menyhért és Madách Imre. Mint alig 24 éves ifjú Tornamegye követe volt a pozsonyi országgyűlésen s nem sokára ugyanezen megye főispánja az 1848-iki szabadságharcz elején. Részt vett a szabadságharczban is Pákozdnál, Gyula és Aladár fivéreivel együtt. Midőn Windisch-Giátz elfoglalta Budapestet, Andrássy Manó gróf külföldre menekült s beutazta Indiát és Chinát. Tapasztalatait »Utazás Indiában« czímű, az ötvenes évek elején megjelent s pompás illustratiókkal díszített műben irta meg, mely neki a tudományos akadémia tagjai sorába nyitott utat. Hazatérve, az osztrák uralom idején a Tisza-szabályozásnak szentelte munkásságát. Ő és Károlyi György gróf 11 milliót vettek fel szabályozási czélokból; ketten, valamint Dessewffy Emil és Pallavicini Alfonz bizattak meg ezen összeg szétosztásával. A gróf vitte ki az osztrák kormánynál a megmentett árterek 15 évi adómentességét. A provisorium alatt főispánsággal kínálták meg, de nem fogadta el, Vay Miklós báró kanczellársága alatt azonban főispán volt Gömörben, Zemplénben s az utóbbi megyében a karhatalommal szétkergetett megyegyülés bizottsága élén hivataláról lemondott. Az újabb alkotmányos időben újra Gömörmegye főispánja lett s megmaradt méltóságában a megyerendezési törvény megalkotásáig. 1881 óta mint a rozsnyói kerület szabadelvű-