1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - I. A felséges uralkodóház teljeskorú főherczegei - Lipót Salvator - Ottó - Rainer

9 ügyelő czímmel cserélte föl. Mint ilyen keresztiül vitte a műszaki szolgálat reorganisatióját, a miért 1862-ben a szent István-rend nagykeresztjét nyerte ; ugyanez évben a 2. műszaki ezred tulajdonosa lett. 1865—-1868-ig mint tengerészeti felügyelő szerepelt. Az 1866. hadjáratban a 8. hadtestet vezérelte s részt vett a skalitzi és tobitschaui ütközetekben. 1880-ban lovassági tábornok lett. 1880-ban gyöngélkedése folytán a számfeletti tábornokok létszámába vétetett át. Mint katonai író a tengeri aknák megtalálásáról és felrobbantásáról munkát írt. Lipót Salvator főherczeg toscanai herczeg, 1863. október 15-én Alt-Bunzlauban született; legidősebb fia Károly Salvator főherczegnek. 1878-ban mint hadnagy belépett a 77. gyalogezredbe, melynek atyja a tulajdonosa ; 1882-ben főhadnagygyá lépett elő. 1883-ban a Rudolf trónörökös nevét viselő 2. tüzérezredbe, 1885-ben a 9. üteg-hadosztályhoz helyeztetett át. Ottó főherczeg 1865. ápril 21-én született, második fia Károly Lajos főherczegnek. 1886. ápril 21-én nagykorúsíttatván, kezdetben a 7. dzsidásezrednél szolgált, majd a 13. számú dzsidás-ezredhez tétetett. 1886. május havában egybekelt György szász herczeg leányával Máriával. Rainer főherczeg 1827. január 11-én Milanóban született, negyedik fia az 1853-ban elhunyt Rainer főherczegnek. Egy ideig ezredes volt az 1. számú császár-gyalogezrednél, azután a \V állmodén vértes-ezrednél, 1852-ben az 59. gyalogsági ezred tulajdonosa. Későb vezérőrnagy és dandárnok lett. 1857. február 2-án a Reichsrath elnökévé neveztetett ki s három évvel később vezette a megerősített birodalmi gyűlés tárgyalásait. 1861. február 4-én a Schmerling által alakított kabinet ministerelnökévé neveztetett ki ; nem sokára megjelent a februári pátens. 1862. január 11-én a szent István-rend nagykeresztjét nyerte. 1865. július 22-én fölmentetett állása alól; Schmerlinggel egyidejűleg lépett vissza. Közben 1861. márczius U-én altábornagygyá lépett elő, ugyanez év márczius 10-én a bécsi