1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - XI. Ő Felsége által élethossziglan kinevezett főrendiházi tagok - Nyáry Kálmán gróf - Odescalchi Arthur herczeg

145 mények« IX. kötetében jelent meg. 1861 óta tagja a főrendiháznak, 1878 óta jegyző ; ez maradt a ház újjászervezése után is. lSf> l-ben kamarási méltóságot nyert, 186Y-ben a koronázás alkalmával aranysarkantyús vitézzé avattatott; tagja volt a koronát átvivő országos küldöttségnek. 1874-ben a földmívelésügyi ministeriumban tiszteletbeli titkárrá, 1880-ban osztálytanácsossá neveztetett ki. A történelmi és régészeti tudományok előbbre vitelén fáradozva, egyik buzgó tagja e szakot mívelő társaságoknak. Egyébként az igazoló bizottság és a legfőbb fegyelmi biróság tagja. Az országos régészeti és embertani társulat másodelnöke, a hunyadvári egylet alelnöke, a magyar történelmi társulat, a budapesti heraldikai és genealógiai társulat és a gömörmegyei múzeumegyesület igazgató-választmányi, továbbá a békésmegyei régészeti és művelődéstörténelmi, a tiszafüredvidéki régészeti és a felsőmagyarországi régészeti társulatok tiszteletbeli és a földhitelintézet felügyelő bizottsági tagja. A tud. akadémia 1883-ban választotta meg levelező tagjává. Nyáry Kálmán gróf 1840. október 13-án Gölniczbányán született; családja 1655-ben emeltetett a bárói, 1723-ban a grófi méltóságra. Nyitramegyében Nagy-Bucsán lakik. Odescalchi Arthur herczeg 1837-ben Szolcsányban, Nyitramegyében született. Tanulmányait Pozsonyban, majd a lipcsei egyetemen végezte. Az absolutismus idejében sokat tartózkodott külföldön, különösen Svájczban, hol anyai nagynénjei, gróf Batthyány Lajosné, a kivégzett első magyar ministerelnök özvegye és gróf Károlyi Györgyné tölték száműzetésük napjait. Később, főként édesanyja ösztönzésére Olaszországba, Rómába ment, hol a Lamoriciére franczia tábornok alatti megszálló csapatnál vállalt szolgálatot. Nemsokára azután visszatért hazájába, s midőn a magyar honvédséget felállították, századosi ranggal ebbe lépett s parancsnoka lett a nyitrai zászlóaljnak. Az 1881-iki választások alkalmával a tapolczai kerület országgyűlési képviselőjévé választotta függetlenségi programmal. A csángók legutóbbi hazatelepítésének actióját ő vezette. Az 1884-iki Főrendiház. 10