1887–1892. évi országgyűlés Sturm Albert, szerk.: Új országgyülési almanach 1887–1892. Budapest, 1888.

Főrendiház - X. A főrendiház élethossziglan megválasztotttagjai - Kubicza Pál - Kuun Géza gróf

129 s egy ideig gazdaságának élt. 1865-től kezdve élénk részt vett a politikai és megyei életben. 1872-ben a szászrégeni kerület mandátumát nyerte el. A fusióhoz csatlakozván 1885-ig (kerülete ötször egymásután megválasztotta képviselővé) tagja volt a képviselőháznak, ez év május 16-án Alsó-Fehérmegye főispánjává neveztetett ki. Tagja az igazoló bíróságnak. Kubicza Pál 1824-ben Ivanóczon, Trencsénmegyében született. Jogi tanulmányai befejeztével a közigazgatási pályára lépett. Kezdetben mint tiszteletbeli aljegyző, majd főjegyző, végre alispán lett Trencsénmegyében. Mint ilyen képviselővé választatott és egyik bizalmasa volt Deák Ferencznek. 1872-ben Trencsénmegye főispánjává neveztetett ki és e minőségben főleg a nemzetiségi ügyek körül tanúsított nagy tapintatot. 1875-ben a Lipót-rend kiskeresztjét nyerte, 1884-ben pedig ő Felsége a valóságos belső titkos tanácsosi méltósággal tüntette ki. Egyike azon főispánoknak, a kik választás folytán tartották meg helyüket a főrendiházban, a hol a legfőbb fegyelmi bíróság és a közjogi bizottság tagja. Kuun Géza gróf 1837. deczember 28-án Nagy-Szebenben született. Eleinte házi nevelésben részesült. 1850 óta bölcsészeti és nyelvészeti előadásokat hallgatott a pesti és göttingai egyetemeken. 1856—58-ban külföldi utazásokat tett, miközben jeles tudósokkal kötött ismeretséget s magát különösen a sémi nyelvekben képezte ki. A magyar tudományos akadémia 1867-ben választotta levelező, 1883-ban pedig tiszteletbeli tagjává. Az »Ateneo discienze e' lettere di Bassano« czímű társaságnak tiszteletbeli s a budapesti philologiainak rendes tagja. A szászvárosi helvét hitvallású főiskolának főgondnoka, a hunyadmegyei történelmi és régészeti társulat elnöke s állandó elnök már évek óta a megyei igazoló bizottságban. Az akadémiában, a bel- és külföldi folyóiratokban számos fejtegetése jelent meg, többnyire sémi nyelv-tanulmányok. 1881-ben jelent meg »Codex Cumanicus« czímű latin nyelven írt nagy műve. Főrendiház. 9