1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Kautz Gyula - Keglevich István gróf - Kemény Kálmán báró

M Kautz Gyula 1829. november 5-én Győrött született ; itt végzé tanulmányait, melyeket Budapesten és Lipcsében folytatott, hol Rosckernek kedvencz tanítványa volt. llusz éves korában már jogtudor lett. 1853ban a pozsonyi egyetemen segédtanárként működött. !-"'7-ben Pestre jött a műegyetemre a nemzetgazdaságtan tanárának, 1S59. magán-, majd 1863. rendes tanár lett a budapesti tudomány-egyetemen. Az akailémia 1860. levelező. 1861. rendes taggá választotta. 1867. Győr megválasztá őt képviselőjének s e minőségben a pénzügyi kiegyezés egyik előadója volt, 1875. ;i Lipótrend lovagkereszjét kapta, s tanítványai 25 éves jubileuma alkalmából aranytollal tisztelték meg. Az 1881. képviselőválasztás alkalmával elveszte a győri mandátumot; 1882. Fest Imre halála után az osztrákmagyar bank magyar alkormányzójának neveztetett ki ; a főrendiház szervezésekor pedig ennek tagjává. Egyike a legtevékenyebb Íróknak, munkálkodása egész könyvtárt képez. 1861. jelent meg tőle az Államtudományok kézikönyve, 1868. müvet irt a közgazdasági eszmék fejlődéséről hazánkban, mely mű 1876. németül is megjelent ; nagyobb müvei : Nemzetgazdaságtana és Pénzügytana, melyek az egyetemen kézikönyv gyanánt használtatnak,tanulmányt irt a valutáról stb. Tiszteleti tagja a nemzetközi statisztikai intézetnek, igazgatósági alelnöke a nyugati vasútnak stb. A delegatióban, valamint a főrendiház pénzügyi bizottságában foglal helyet. Keglevich István gr. 1. »Országgyűlési Almanach.« 1886. Képviselőház. 89 1. Kemény Kálmán b. 1838. június 7-én Kolozsvárott született ; otthon nevelkedett, majd a maros-vásárhelyi főiskolába került s tanulmányait a bécsi és berlini egyetemeken fejezte be. Hazatérve 1861-ben megnősült s egy ideig gazdaságának élt. 1865-től kezdve élénk részt vett a politikai és megyei életben. 1872-ben a szászrégeni kerület mandátumát nyerte el. A fusióhoz csatlakozván, 1885-ig (kerülete ötször egymás után megvá-