1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Karap Ferencz - Karsay Sándor - Károly István főherczeg

sorium beköszöntével lemondott s csak 1865. lehetett öt ismét e tiszt elfogadására birni. 1875. felmentetett és a belső titkos tanácsosi rangot kapta, mire szabad idejét a székelyek művelődési mozgalmaira irányozván, megalapította a székely művelődési egyesületet, melynek i élén áll. Irodalmi működése kevés, de müveit nyelven irott munkákból áll, nevezetesen: »Vándor emlékei« s több regény Karcsai Indár név alatt. A választott tagok sorába tartozik. Karap Ferencz 1820-ban született Hajdu-Böszörményben. A jogi pályára lépve, mint biró működött először vidéken, majd a fővárosban, hol a kir. táblához neveztetvén ki, a hetvenes évek óta mint tanácselnök a kereskedelmi és váltótanácsot vezette ritka szakértelemmel. A fölajánlott igazságügyi tárczát ismételten viszszautasította; 1886. végén nyugalomba vonult, mely alkalomból Fabiny igazságügyminiszter levelet intézett I hozzá, ugy beszélvén róla, mint a biró eszményi alakjáról. Nyugalomba vonulásával egyidejűleg nevezteted ki a főrendiház tagjává. Karsay Sándor győrmegyei születésű, mintegy 70 éves. Tanulmányait Sopronban végezte, s a papi pályát választva, miután a theologia első évfolyamát befejezte, külföldre, nevezetesen Németországba utazott s az ottani kiválóbb egyetemeken hittudományokkal foglalkozott. Hazatérve, egy ideig káplánkodott, mig Téthre meghivatott lelkésznek. Midőn 1870. Haubner Máté megszűnt győri lelkész és a dunántúli ág. ev. egyházkerület superintendense lenni, helyébe Karsay hivatott meg, a ki, mint egyházi szónok, nagy birnévnek örvendett. Mint hivatalban egyik legidősebb ág. ev. püspök, tagja a főrendiháznak. 0 felsége a kir. tanácsosi czímmel tüntette ki. Károly István föhercze.g 1860. november 5-én született, Frigyes föherczeg öcscse. A tengerészeti pályára lépve, Pólában és Fiúméban végezte tanulnia-