1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Haynald Lajos

62 keresztese, 1884. val. belső titkos tanácsos lett. Berchtold László gr. halála után Nyitramegye főispánjává is kineveztetett. A porosz királyi Johannitarend lovagja a drégelypalánki helv. hitv. egyházmegye segédgondnoka a losonczi helv. hitvallású ev. egyház főgoudnoka. Nyitra város díszpolgára. A polgári házasságról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor feltűnést keltő, éles beszédet mondott a javaslat mellett. A census alapján tagja a főrendiháznak, melynek közgazdasági bizottságában foglal helyet. Haynald Lajos 1816. október :i-án született Szé- j csényben Nógrádmegyében ; gondos házi nevelésben ré- I szesült s atyja korán felébresztette benne a természet- I tudományok iránt való érzéket. Középiskoláit Váczon. Pesten és Esztergomban végezte, Rudnay érsek védnöksége alatt, bölcsészetet Pozsonyban és Nagyszombatban hallgatott, majd a bécsi Pazmaneumba küldetett. 1840-ben a bécsi egyetemen elnyerte a bölcsészettudori kalapot. 1841-ben visszatérve egy évnél tovább káplánkodott Pesten a Lipótvárosban és Budán. 1842—46-ig theologiai tanár volt Esztergomban ; közben nagy külföldi utazásokat téve. 1847-ben fő vicariat usi titkár, majd érsekségi irodaigazgató és egyúttal czimzetes cs. k. udvari káplán lett. 1851. szept. 9-én Kovács Miklós erdélyi püspök coadjutora, majd Kovács püspök október 15-én elhalálozván, erdélyi püspök. 1854-ben a val. belső titkos tanácsosi méltóságot nyerte. 1859-ben római gróf, 1862. Róma város nemes polgára lett. Az 1860-ki októberi diploma után megindult politikai mozgalmakban a jogfolytonosság elvéhez tartván, egyike volt azon pártvezéreknek, a kik az uniót sürgették Magyarország és Érdél v közt. Az 1861-ki országgyűlésen feltűnést keltő beszédeket mondott. 1863-ban elhagyta a nagyszebeni tartománvgyülést és inkább lemondott a püspökségről, minthogy meghajolt volna az absolutismusnak. Mint czimzetes carthagói püspök élt azután Rómában, mig 1867. mint kalocsai érsek visszatért Magyarországba. 1868. I