1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Esterházy Miklós Mór gróf - Esterházy Mór gróf

51 egyike, nemcsak hazánkban, hanem annak határain kívül is. A gödöllői udvavi vadászatok szervezője s mint »master of the hounds« hires falkát tart Káposztás-Megyeren. Versenylovai a legemlegetettebbek közé tartoznak. Atyja halála óta Tatán megtelepedett s a census alapján gyakorolja jogát a főrendiházban. 0 felsége engedélye folytán 1886. ápril havában a Johannitarend csehországi és ausztriai perjelségébe mint tiszti lovag fölvétetett. 1868 óta cs. k. kamarás. Esterházy Miklós Mór gr. 1855. szeptember 20, született; fia Móricz grófnak, a volt miniszternek. 1879. kamaráéi méltóságot nyert: 1880. egybekelt Schwarzenberg Francziska hercegnövel. Mint komárommegyei nagybirtokos a census alapján főrendiházi tag. Esterházy Mór gr. 1807. szept. 23-án született a fraknói vonal ifjabb ágából. Ifjúsága óta a diplomatiai pályára készült s az első gyakorlati alkalmazást Metternich hg. kabinetjében nyerte. Később mint követségi titkár működött több külföldi udvarnál, utóbb Hollandiában, Berlinben s több más német udvarnál volt követ. Legutóbb Rómában képviselte a monarchiát, midőn Bach a nagykövet tudta nélkül a római kúriával megkötötte a konkordátumot. Ez időben (1856.) követi állásáról lemondott s bazajött Csákvárra gazdálkodni. Az 1861-ki országgyűlés bevégzése után tárcza nélküli miniszter lett, ez állásában küzdött a Schmerling-miniszterium magyarellenes intézkedései ellen. 1865-ben a Belcrcdi-miniszteriumban foglalt helyet. Határozott conservativ elvű diplomata volt mindig ; az uj alkotmányos minisztérium megalakulása után visszavonult a közpályától. 1832-ben kamarás, 1852-ben val. belső titkos tanácsos, 1865-ben a Szt.-Istvánrend nagy keresztese, 1878-ban aranygyapjas vitéz. A máltai. lovagrendnek is n agy keresztese. A főrendiházban census alapján foglal helyet. 1854-ben kelt egybe Lobkowitz Polyxem» herczegnővel. 1*