1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.
A magyar főrendiház tagjai - Esterházy Antal gróf - Esterházy Béla gróf
17 hadtest egyik hadosztályának parancsnoka lett, később Budapestre tétetett át, mint a 11. hadtest parancsnoka. 1859. a 10-ik, majd a 3-ik hadtest parancsnokává neveztetett ki ; ez utóbbi élén részt vett az északi hadsereggel az 1866-iki hadjáratban. 1S66. Grácz székhelyijei Stájerország, Kariuthia, Krajna, Istria, Görz, Tirol és Voralberg had parancsnokává, mástel év után pedig lovassági tábornokká neveztetett ki. 1868. márczius 20-án saját kérésére a számfeletti állományba helyeztetett bizonytalan szabadságidőre. Esterházy Antal gr. 1820. okt. 3-án született: a fraknói ághoz tartozik. Tanulmányait magánúton végezvén, vizsgáit Pozsonyban tette le. Ezután Tolnamegye tiszt, aljegyzője lett, később diplomatiai pályára lépett és Eszterkázy Pál herczeg londoni nagykövet mellett működött 1842—47-ig. Ekkor nagyobb külföldi utat tett ; meglátogatta Egyptomot és Nubiát is. Yiszszatérve megnősült, elvevén Troubetzkói orosz hevczegnöt s Hódi pozsonymegyei jószágán telepedett meg. A szabadságharczban mint nemzetőr jelen volt Guyon és Klapka táborában s a Nádasd és e tájék körül vivott harczokban részt vett. A forradalom után visszavonult: 1858—59-ben a Kaukázusban utazott. Az alkotmányos élet újjá ébredésekor ismét érdeklődött a közügyek iránt; 1868-ban küldöttség élén meghívta ő felségét a pozsonyi lóversenyekre, mely meghívásnak a király engedett. A fejedelem és nemzet közt való közeledés előjele volt ez. 1866-ban a poroszok invásiója alkalmából Pozsonyban sokat fáradozott a rend fentartása érdekében, a miért is a Szt-Istvánrend kiskeresztjével tüntettetett ki. Nagybátyja, Mihály halála után a majorátust örökölte és ekkor Cseklészen telepedett le. Esterházy Béla gr. 1854. február 25-én született ; fia id. László grófnak ; bátyja Andor orsz. képviselő. A sport terén működik ; maga is a budapesti versenyek alkalmával többször nyeregbe ült; ismert galamblövő. 1882-ben a kamarási méltóságot nyerte. A census alap-