1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Cziráky Antal gróf - Cziráky Béla gróf - Cziráky János Nep. gróf - Daniel Gábor

37 Cziráky Antal gr. 1850. július 12-én született; legidősb fia néhai Cziráky János grófnak volt tárnokmesternek. Mint a lövasberényi hitbizomány birtokosa és tényleges kezelője Fejérmegye virilistája; s census alapján tagja a főrendiháznak. 1880. cs. k. kamarás lett. Cziráky Béla gr. 1852. május 28-án született, másodszülött fia néhai János grófnak. Tanulmányait Budapesten végezte és egyetemi hallgató korában az ifjúság vezetője volt. E mellett a tornászati és csolnakázási sport iránt viseltetvén előszeretettel, részes volt löbb egylet alakításában. A tűzoltóság ügye iránt tanúsított buzgalma elismeréséül az országos tűzoltó egyletek szövetsége elnökévé választotta. Mint- Fejérmegye virilistája élénk részt vett e megye közéletében, 1884. ápr. :^0. a megye főispánjává kineveztetett. 1881-ben kamarás) méltóságot nyert. A főrendiháznak census alapján tagja : jegyzője ugy a háznak, mint a delegatiónak. Czh'áky János Nep. gr. 1854. január 16-án született, legifjabb fia néhai Cziráky János grófnak. Ura a rumi és kolsai birtokoknak. Censusnál fogva tagja a főrendiháznak. 1881 óta cs. k. kamarás. Daniel Gábor 1824. april 21-én született Háromszéken Árkoson. Iskolai tanulmányait Marosvásárhelyt! befejezvén, 1843. Európa nyugati országaiban tanulmányutat tett. Hazaérkezvén 1844-ben fölesküdt a kir. táblai kanczelláriára, hol jogi tanulmányait folytatva a szokásos jogtudományi szigorlatot 1845-ben letette s még az évben Udvarhelyszéknek hites elnökévé és becsületbeli jegyzőjévé jegyzőkönyvileg felvétetett. 184<i. az erdélyi kormányszékhez Kolozsvárit tiszteletbeli fogalmazó gyakornokká és ugyanazou év augusztus havában ugyanazon minőségben az erdélyi udvari kaiiczclláriához neveztetett ki Bécsbe, a hol 1848-ig szolgált. Atyja halála után jószágai kezelése végett haza jött. Az agyagfalvi hires székely gyűlésen, mint segédkormánybiztos működött, miért is a forradalom után üldözőbe is vétetett s nagyobb büntetés alól csakis ugy menekült,