1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Zsivkovics János báró - Zsivkovics Teofán

ISI a lombard-velenczci királyság egykori alkirályának. 1847 óta a 45. gyalogezred tulajdonosa é-s 1856. ja«. 28-ika óta altábornagy. Zsivkovics János b. 1826-ban Karlóczán született. Itt és Egerben tanult, a jogi tanulmányokat Bécsben végzé. 1854. az újvidéki cs. k. kerületi törvényszék tanácsosa, 1861. Szerémmegye alispánja lön: majd ugyanez évben átlépve az igazságügyi szolgálatba, a zágrábi báni tábla bírája lett, végre septemvir. Mazuranics bánná kineveztetése után átvette a belügyi osztályfönökséget. s e tisztet viselte Pejacsevich László gróf bánsága alatt is. Döntő befolyása volt az ügyekre ; Magyarországgal való kiegyezés tárgyalásait horvát részről ő vezette. 1873-ban a Szent-Istvánrend kiskeresztjét és ez alapon a bárói méltóságot nyerte. Pejacsevich László gróffal együtt ö is távozott az államszolgálatból nyugalomba vonult, de a horvát országgyűlésen megtartotta helyét és most az ellenzék egyik vezére (Strossmayerrcl és Draskovich grófokkal szövetkezve) Khuen-Héderváry gr. bán ellen. Mint ilyen, álláspontját egy nagy röpiratban fejtegette. A főrendiházban mint a horvát törvényhozás által a közös országgyűlés főrendiházába kiküldött képviselők egyike foglal helyet. Zsivkovics Teofán. 1825. Karloczán született; bátyja Jánosnak. Vele végzé iskoláit : Egerben megtanult magyarul. A papi pályát választván, theologiál Karloczán és Bécsben tanult, egy ideig Zomborban tanárkodott, majd Kajacsics patriarchs udvari szerzetese lett. A hatvanas években a bezdini kalugyer zárda főnöke, mint. ilyen részt vett a megyei közéletben. 1875. károlyvárosi gör. kel. püspökké választatott. 1880. a megüresedett patriarchai méltóságban a korona által nem en"isiHeieit meg. bár arra a congressus által kijelöltetett.