1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Széchenyi Kálmán gróf - Széchenyi László gróf - Széchenyi Sándor gróf

152 bizottság tagja. A legutóbbi delegatióba miut "p« "• i be választatott. Tartalékos hadnagy a 4. huszárezredben. Széchenyi Kálmán gr. 1824. október 6-án .született, a család seniora. legidősebb fia néhai Pál grófnak. kiről a fentieken kívül megemlíthető, hogy a hadsereg. ben alezredesi rangig emelkedett és a politikai irodalomban részt vett. Vasmegyei birtokain kivit] az iváni hitbizományi birtoknak lévén haszonélvezője, Sopronmegyében játszik szerepet, főleg a gazdasági életben, a megyei gazdasági egyesületnek lévén elnöke. Az agrárius eszméknek határozott hive, e szellőmben irodalmilag is működött. A soproni lóversenyek rendszeresítése körül érdemei vannak. A főrendiháznak, melynek tárgyalásaiban már 1861-ben részt vett. a census alapján tagja, s a pénzügyi bizottságban foglal helyet. 1848-ban nyerte a kamarási méltóságot : neje Griinne Karoliu grófnő. Széchenyi László gr. 1826. szeptember 14-dikén született: fia néhai János grófnak, ki mostoha fivére volt Imre és Dénes grófoknak s a ki az 1861-ki főrendiházban határozottan a fölirat mellett szólalt föl. Egervári nagybirtokos, ura a segesdi és nagydorogi hitbizományi javaknak. A census alapján tagja a főrendiháznak. Széchenyi Sándor gr. 1837-ben Bécsben született. Tanulmányait Sopronban végezte, 1861-ben Tolnamegye tiszteletbeli megyei aljegyzője, majd a dunaföldvári járásban szolgabíró volt s a Schmerling-korszak beálltával a tisztikarral ö is lemondott hivataláról. 1867-től 1871 végéig a simony tornyai járás főszolgabírója gyanánt szerepelt. 1872. elején visszavonni! a magánéletbe, hogy tevékenységét első sorban nagy kiterjedésű nagydorogi uradalmának s zemplén- és sárosmegyei birtokainak szentelje. E mellett azonban mint a törvényhatósági bizottságnak, az összes megyei választmányoknak s a közigazgatási bizottságnak is fennállása óta tagja, egyike volt a megyei közélet legbuzgóbb tényezőinek. 1884. október 14-én Tolnamegye főispánjává neveztetett ki. A census alapján megtartotta helyét a főrendiházban.