1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Rónay Jáczint János

t'30 sebesi püspök Popásu János választatott meg, kitől azonban a korona a megerősítést megtagadta. A congressus uj választáshoz fogott. Első nap azonban a pártok nem bírták tájékozni magukat s mintegy kísérletül fehér lapokkal szavaztak, csak azok lépvén elő jelölteküí, kik maguk is Román megválasztatásában látták az egyház javát. De az általános többségből két szavazat hiányozván, uj választást kelle eszközölni s most már Román neve hatalmas többséggel jött ki a választási urnából. 88 szavazatból 51 esett reá. Román Miron, ki 1874 óta ő felsége val. belső titkos tanácsosa, a harmadik román metropolita hazánkban. A czemoviczi egyetem irodalmi működése elismeréséül tiszteletbeli tudorává választotta. Fölemlítendő, hogy a keresztyének és a zsidók közti házasságról szóló törvényjavaslatot megszavazta. Rónay Jáczint János szül. 1814. máj. 13. Székesfejérváron : elemi iskolait szülővárosában, a gymnasiumot Esztergomban végezte ; 17 éves korában a pannonhalmi benczésekközélépett; 1839-ben pappá szenteltetvén főapáti szertartóvá neveztetett ki. Bölcsészettudori oklevelet nyervén a győri lyceumban a szerzet növendékeit a bölcsészetben 1848-ig oktatta. 1846-ban jelent meg első müve : »Mutatván}' a tapasztalati lélektan köréből.« 1847-ben az akadémia levelező tagja lett s székét »az emberi agyról és befolyásáról a szellemi életre« ez. értekezéssel foglalta el. 1848-ban győri nemzetőri tábori pap. 49-ben a magyar kormány által györmegyei papi biztosnak neveztetett ki. A győri nemzetőrséget Pozsonyba kisérte tüntetni ; a Grassalkovich palota előtt, hol István nádor lakott, szónokolt. A világosi napok után a hortobágyi tanyákon éldegélt 1850. május végéig, a mikor Poroszországba, innen Hamburgba, majd Brüsselbe, s innen Londonba menekült, hol nevelői állást nyert. Londonból számos maradandó becsű levelet irt a magyar lapoknak ; az 1866-i év végével a királyi amnestia felhasználásával hazatért; 1867-ben a győrmegyei péri kerület részéről országgyűlési képviselőnek választatott meg,