1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887.

A magyar főrendiház tagjai - Radvánszky Géza báró - Radvánszky János báró - Rainer főherczeg

f nőül vette Tisza Paulát, [Tisza Kálmán miniszterelnök leányát. Á történelmi tanulmányok iránt korán elősze[ retetet tannsitott ; s irodalmilag is működött e téren. i Xagy müve : »Magyar családélet és háztartás a 16. és 17dik században. (»3 kötet. Budapest 1879—1880.«) azonkívül több értekezése jelent meg a »Századok«-ban. az Archaeologiai Értesítő«-ben, a »Turul«-ban és a»Történelmi Tár«-ban. Irodalmi érdemei elismeréséül a tud. akadémia lev. tagjává választotta; vál. tagja a történelmi [ társulatnak, az ai'chaeologiai társaságnak és elnöke az ő I buzgalma folytán létrejött heraldikai és genealógiai társágnak. 1882. óta cs. k. kamarás. A főrendiháznak census folytán tagja. Radvánszky Géza b. 1847. született, bátyja Bélának. Miként ez, tanulmányait Budapesten végezte, s azok I befejeztével sajó-kazai birtokán megtelepedve, élénk részt vett és vesz jelenleg is Borsodmegye közéletében. Megalakította e megye szabadelvű pártját, melynek elnöke. 1880. kamarási méltóságot nyert. Az első magyar általános biztosító társaság választmányának tagja. A főrendiházban a census alapján foglal helyet. Radvánszky János b. 1854. született, fia néhai Antalnak. Zólyommegye egykori főispánjának és az ág. ev. egyház főfelügyelőjének. Mint puszta-varsányi nagybirtokos, Pestmegye virilistája és a census alapján a főrendiház tagja. Rainer föherczeg 1827. január 11. Milanóban született, negyedik fia az 1853. elhunyt Rainer főhercegnek. Egy ideig ezredes volt az 1. sz. császár gyalogezrednél, azután a Wallmoden cürassier ezrednél, 1852. óta az 59. gyalogsági ezred tulajdonosa. Később vezérőrnagy és dandárnak lett. 1857. febr. 2. a Reichsrath elnökévé neveztetett ki s három évvel később vezette a megerősített birodalmi gyűlés tárgyalásait. 1861. február 4-én a Schmerling által alakított kabinet miniszterelnökévé neveztetett ki, nem sokára megjelent a februári pátens. 1862. január 11. a Szt.-István-rend nagy keresztjét.