1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Falk Miksa

47 ideig Zalamegyében szegvári birtokán gazdálkodott, majd a déli vaspályánál működött. 1867-ben a vasúti és hajó­zási felügyelőséghez neveztetett ki. 1869. anyugati vasút főtitkára, majd vezérigazgatója lett. 1881-ben a kisczelli kerületben kisebbségben maradt. 1884. a szent-gotthárdi kerületben lépett föl s itt másodszori választás után flelfy lgnácz ellenében szabadelvű párti képviselőnek választatott. A közlekedési bizottság tagja. Mint a har­madosztályú vaskorona-rend tulajdonosa, lovagi rangra emeltetett; birja a franczia becsületrendet, a porosz ko­ronarendet stb. Falk-Miksa 1828. Budapesten született. Már 14 éves korában maga volt kénytelen fenntartásáról gon­doskodni. Mint hírlapíró, 1843. kezdte szereplését az »Ungar« ez. lapba ; 1847-ig e lap segédszerkesztője volt, majd letette a bölcsészeti szigorlatokat s mint bölcsé­szettudor a bécsi műegyetemen előadásokat hallgatott. 1848. visszatért Budapestre s az »Ungar« szerkesztősé­gének lőn ismét tagja, de szeptemberben ismét Bécsbe ment s nemsokára a Schwarzer-féle »Oesterreichische Zeitung«-nak. e lap betiltása után pedig a »Wanderer«­nek lett czikkirója ; időközben irt az » Életképek«. 1849. a »Figyelmező« számára és később P. név alatt a »Pesti Naplóban« közölt politikai czikkeket, melyek rendkívüli népszerűségnek örvendtek. lSőO.abécsi takarékpénztárnál nyert alkalmazást. 1855. a Török János által Bécsben szerkesztett »Magyar Sajtó«-nak lett főmunkatársa, s midőn e lapot Budapestre hozták, Falk a »Pesti Napló «­ban irta czikkeit. Ezenkívül átdolgozta Galetti »Vihíg­rajz«-át, lefordította Bumüller világtörténetéből az ókort, továbbá Vas Gereben és Jókai több regényét. 1858 óta sűrűn érintkezett Széchenyi Istvánnal. 1861. Pompéry »Magyarország«-ába és a »Magyarország és Nagyvilág« ez. hetilapba irt. 1862. Deák Ferencz ajánlatára a tud. akadémia lev. tagja lett. Ekkor sajtópert indított ellene Schmerling, mert a »Wanderer«-ben a magyar alkot­mány helyreállítását sürgette s el is ítéltette. 1863.

Next

/
Thumbnails
Contents