1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Csávosy Béla - Cselkó Ignácz - Csernátony Lajos

32 fcesztöje (a másik Pállíy Albert) volt. 1849-ben Komárom-megye udvardi kerülete képviselővé választotta, de nem igazoltatott, sem ő, sem Thaly Zsigmond. A világosi katasztrófa után külföldre menekült ; itthon az osztrák haditörvényszék halálra Ítélte. Bonaparte Lajos államesinyjéig Parisban élt s czikkeket irt Magyarországról a National, Presse és Evénement franczia lapokba. Halálos Ítéletének kimondásáig párisi levelezője volt az egykori tanára. Szilágyi Ferencz által szerkesztett »Budapesti Hirlap«-uak, sok levelet irt Nagy Ignáez » Hölgyfutár «jának »Tony« név alatt. Az államcsíny kormánya csupa gyanúból, hogy mint levelező, nem érdekében ír s veszedelmessé válhatik reá nézve, rá parancsolt, hogy 24 óra alatt hagyja el Francziaországot. Londonba költözött tehát, majd mint tanitó a sommerseti grófság egyik városkájában Bridgewaterben telepedett le; itt közel két évig lakott Simonyi Ernővel s innen is irogatott a Hölgyfutárnak és a Délibábnak. 1853-ban Kossuth nővérei meghívására Amerikába ment, s mint az európai ügyek rovatának vezetője a new-yorki »Times«-nél nyert alkalmazást. A lap később levelezője gyanántLondonba küldte; e minőségben másfél évig dolgozott. Szembaja folytán nem írhatván, újból előbb St.-Andrewsbcn. azután Edinbourgban lakott. 1860-ban. mihelyt iskolai exameneivel elkészült, sietett Nápolyba Garibaldihoz s hadbiró lett a magyar légióban, melytől azonban nemsokára megvált. Turinba ment s onnan Türrel egy kis utat tett Parisba és Londonba. 1861-től 1864. áprilisáig Tarinban lakott, honnan több magyar lapnak irt. A »Bolond Miksá«-uak már Skócziából kezdett irogatni, mely lapban nagyon olvasott czikkei »Ludas Matyi« álnév alatt jelentek meg. Trt saját neve alatt a »Hazánk s a Külföld« 1865-iki évfolyamába is. 1850. és 1867. között irt a nevezett magyar lapokon kivül még a »Hon«. »Fővárosi Lapok«, »Szépirodalmi Közlöny« s Egressy Gábor lapjába, a »Színházi Lapok«-ba, leveleket. Ez időben lett Kossuth ajánlatára ismét angol levelező s 1867-ben még itthon