1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Beles János

36 Kecskeméten, középiskoláit Pécsett végezte s a hatodik osztály befejeztével a pécsi papi seiniiiariumba lépett -Már ekkor kitűnt nyelvismeretei és irói tolla által, a fögymnasiumi öiiképzö-körnek egyik legbuzgóbb tagja volt s ennek évkönyveiben jelent meg első verse. 1866-ben a pécsi nemzeti kaszinó által kitűzött Széchenyi-dijat nyerte el. Bölcseleti tanulmányai végeztével, a tkeologiai hittani szakra, a budapesti központi seminariumba küld­ték, nem sokára azonban megvált a papi pályától s a jogi pályára lépett. Ugyanekkor 1870-ben hírlapíró s a »Pesti Napló« szerkesztőségének tagja lett. Mint ilyen titkárként működött Kemény Zsigmond br. mellett. 1874-ben ügyvédi vizsgát tett s segédfogalmazó lett a Mr. táblán. Kezdetben szépirodalommal foglalkozott : költeményeket és színmüveket irt ; s sokat fordított fran­cziából, spanyolból, olaszból. Az »Ellenőr« szerkesztő­ségébe lépve, a külföldi rovat vezetője, majd vezérczikk­iró lett ; s e minőségben működik jelenleg is a »Nem­y.et«-nél ; de azonfölül számos lap közli czikkeit. 1884-ben a sepsi-szt.-györgyi kerület választotta meg képviselővé szabadelvüpárti programmal. Mint képviselő úgy a ház­ban, mint a társadalmi és ii-odalmi téren nagy actiót kezdeménye/éti a magyar kultur törekvések érdekében. Mint iró a legtermékenyebbek egyike; mint jogász élénk résztvett a jogi téren jelentkező mozgalmakban, a jo­gászgyüléseken stb. Nagyobb művei: »Barna Arthur«, »Szabadság országa« (mindkettő regény), »Az egyévi szabadság Európában és Magyarországon«, »A democra­tia Magyarországon«, »A magyar doctrinairek« ; benne gyanítják Timoleon hires röpiratának szerzőjét. A ház­ban a könyvtári bizottság előadója. Beles János 1847. Tót-Váradon született, a kö­zépiskolákat Aradon és Pozsonyban végezte, a jogi tan­folyamot Pozsonyban folytatta. 1870. Aradmegye tiszt, aljegyzője, 1871. megválasztott jegyzője, mint ilyen mű­ködött a megyei törvényszék megszűnéséig. 1872. a kir. táblánál mint segédfogalmazó szerepelt, majd 1874.

Next

/
Thumbnails
Contents