1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Bartha Miklós

Il budapesti egyetemen végezte. 1871-ben ügyvéd lett. Ugyanez évben Trencsénmegye aljegyzőjévé választatott, 1874. már főjegyző és árvaszéki elnök. A megye politikai és társadalmi mozgalmainak egyik jelentékeny tényezője volt: ö alapította a »Vágvölgyi Lap«-ot. 1875-ben Trenf csénmegye illava-puchoi kerületében egyhangúlag képviselővé választatott szabadelviipárti programmal. Mint kép| viselő, igen élénk tevékenységet fejtett ki. Tagja volt valar mennyi felirati bizottságnak : tagja és elnöke a közoktaV tási bizottságnak (a középiskolai törvény tárgyalásakor) : ' tagja és előadója a közgazdasági bizottságnak: tagja és jegyzője a magyar delegacziónak és a hadügyi albizott-iignak. valamint az egyesült négyes albizottságnak több éven át előadója: s végül a képviselőháznak ülésszakon kint megválasztott jegyzője. Ilieronyini megválván a közlekedési minisztériumtól, belyébe 1882-ben Baross I Gábor neveztetett ki államtitkárrá. 1884-ben régi kerületében és Győr városában választatván meg. az utóbbi mandátumot fogadta el. Mint államtitkár is ritka munÍ

kaerőt képvisel ; számos nagyobb törvényhozási alkotás tervezetét ő készíté : igy az államvasutak újjászervezése, a kir. posta-takarékpénztár stb. az ő jelentékeny közreműködésével létesültek. Bartha Miklós született 1848-ban. A gymnásinmi osztályokat Székely udvarhelyen és Nagyszebenben, a jogot a budapesti egyetemen végezte. Tanulmányait befejezvén, megyei szolgálatba lépett és Udvarhely megye az 1872-iki restauráczió alkalmával egyhangúlag megválasztotta első aljegyzőjévé. Azonban nem sokáig maradt tisztviselője a vármegyének, melynek törhetlen hive ; egyik udvarhelymegyei keríilet 1873-ban, pótválasztásnál, országgyűlési képviselőjéül kikiáltotta. Bartha a régi balközéphöz csatlakozott, hanem 1875-ben a fúziónál elhagyta Tisza Kálmán lobogóját és tevékeny részt vett a függetlenségi párt megalakításában. Az 1875-iki képviselő választásnál nem fogadott mandátumot, s egészen 1880-ig gazdálkodással töltötte életét. Ekkor meginditotta Kolos-