1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Tolnay Gábor

183 szolgált, egyszersmind a földmivelés-. ipar- és kereske­delmi minisztériumban segédfogalmazó volt. Később a nádorhuszárokhoz, majd a Miklós nevet viselő huszár­ezredhez állott s főhadnagyi ranggal dandárparancsnoki segéddé lön előléptetve. 1848. végén Moórnál harczkép­telenné vált. Felgyógyulva, hadi fogságba jutott, a hon­nan megmenekült s mint kapitány a hadügyminiszter (Görgey) mellé titoknoknak neveztetett ki. Sebei miatt a besorozástól felmentetvén, másfél évet töltött Berlinben, Parisban s Angliában, tanulmányozva a politikai intéz­ményeket és a nemzetgazdászatot. 18ő2-ben Erdélybe visszatért s mintagazdászatot űzött — mint az erdélyi gazdasági egylet alelnöke. Egyik kezdeményezője volt a lovaregyletnek. Sokat buzgólkodott a protestáns egyház ügyében, mint a nagyenyedi egyházmegye főgondnoka. 1860-ban lépett a politikai élet küzdterére. 1861-ben Tordamegye főispáni hivatalával lön megkínálva, de visszautasitá, majd Biharmegye tenkei kerülete által kép­viselőül választatott. 1866-ban a pesti országgyűlésen képviselő volt s jelenleg a ház legrégibb tagjainak egyike. Képviselte a tordai. lugosi kerületeket ; jelenleg a bogsárii kerület képviselője. A szabadelvű párt tagja. A honvédegylet központi választmányának elnöke. Tolnay Gábor 1821. maros-széki Folyfalván szü­letett. Korán készült a katonai pályára s előbb a szebeni, majd a kezdi-vásárhelyi katona-növeldében tanul h Ké­sőbb Maros-Vásárhelyt bölcseleti és jogi tanulmányokat végzett, majd az ottani kir. táblán, mint kanczellista mű­ködött s miután vizsgáit letette a guberniiunnál, közel egy évig a nagy-szebeni kincstári hivatalnál szolgált. Egy évig gazdálkodva, külföldre utazott, honnan 1847. tért vissza. A szabadságharczban mint a 87. zászlóalj őrnagya vett részt s egyike volt Bem legvitézebb vezé­reinek. A szabadságharcz után öt hónapig fogva volt Nagyszebenben és Kézdivásárhelyt. Kiszabadulva, gaz­daságára vonult. 1869-ben az újonnan szervezett hon­védség kötelékébe lépett és mint alezredes, a gyulafehér-

Next

/
Thumbnails
Contents