1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Thaly Kálmán

177 egészsége miatt ez állásától megvált s Brassó mellett levő birtokára vonult vissza, a gazdaságnak és irodalomnak szentelve idejét. Müvei közül megemlítendők: »Erdélyi történetek«. Brassó polgárai«. »Történeti kép a tizenhetedik századból« stb, melyek egy kötetben összegyűjtve Brassóban jelentek meg. 1884-ben Brassó város ÏÏ-ik kerülete választotta meg képviselővé ; mint ilyen a szászok pártjához tartozik. Thaly Kálmán 1839. Csépen, Esztergommegyében •született; atyja 1848-ban Komáromban főhadipénztárnok volt. Első tanulmányait házi nevelőtől nyerte, 1850. Pozsonyba jött, azután Pápára, hol a ref. theologiai szakra irattá be magát. Az irodalommal korán kezdett foglalkozni; 1855. »Bujdosó lélek« czimü drámája jelent meg ; 1857. »Ne bántsd a magyart« czim alatt kiadta novellái és költeményei gyűjteményét. 1861. »Kárpáti Kürt« és »Székelv Kiirt« (balladák és regék gyűjteménye) czimen egy-egy kötet költeménye hagyta el a sajtót. Majd kiválón történeti tanulmányokra adta magát; 1864. jelent meg első nagyobb munkája e nemben: »Bottyán János:« ez évben adta ki a »Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok«-at. A tud. akadémia ekkor lev. tagjává választotta. 1865. jelent meg tőle a »Rákóczy tár« és 1869 A nagyszombati harcz.« A Rákóczy kor képezvén kedvencz tárgyát, annak számos adalékát hozta nyilvánosságra, amiben elősegítette Károlyi György gr., aki levéltárát rendelkezésére bocsátotta. Miután egy ideig a pesti ref. főgymnásium tanára és a Pesti Napló munkatársa volt, az alkotmányos minisztérium helyreállítása után Thaly hivatalt vállalt s a honvédelmi minisztériumban osztálytanácsosi rangot töltött be. Politikai elvei miatt azonban megvált állásától s ez időtől fogva-mint a történelmi társaságnak, melynek alapitói közé tartozott — titkára és a Századok szerkesztője, kiválón tanulmányainak élt ; számos dolgozata jelent meg ugy a Századokban, mint az akadémia kiadványaiban, a Figyelőben és az Archeológiai Ertesitőb en.. A