1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.

A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Apáthy István

lüsi járiísában föllépvén, kisebbségben maradt, de már a legközelebbi ] 8 75-iki választások alkalmával nagytöbbséggel bejutott a házba. Az 1878-iki országgyűlés ínindhárom cziklusa alatt raindháromszor legtöbb szavazatot nyert jegyző gyanánt működött. Az 1881-iki választások alkalmával a baranyamegyei ellenzék megbuktatta. Néki nv hét múlva a budapesti egyetemhez, a hol eddig mint magántanár előadásokat tartott, az ausztriai polgári magánjog rendkivüli tanárává neveztetvén ki. a legközelebbi három éven át egyedül tanári hivatásának (az ügyvédvizsgáló bizottságnak is tagja) élt. 1884-ben szülővárosa Pécs választá meg képviselőjének. Ugyanez időben az egyházjog rendes tanárává neveztetett ki a budapesti egyetemen, a melynek jogi karánál jelenleg mint dékán is működik. A szabadéira párt tagja. Apáthy István 1829. augusztus 19-én született Hidján Tolnainegyében ; a gymnasiumot Nagy-Kanizsán végezte, azután a piarista szerzetbe lépett, hol két évet töltött. Az 1848-iki szabadságharczban részt vett mint tiszt: a világosi fegyerletétel után menekült, végül Pestre jött, hol a jogot tanulta; 1855-ben bevégezte tanulmányait, 1857-ben tudorrá avattatott, 1859-ben pedig ügyvéddé lett. Tiz évig tartó ügyvédi pályája végén kezdett az irodalommal foglalkozni. Ez időben jelent meg a »Váltó jogtan« czimíi munkája (Budapest, 1869.) 1870-ben a budapesti egyetemen a váltó, kereskedelmi és a tételes nemzetközi jog nyilvános rendes tanárává neveztetett ki. Egymás után következtek ezután művei : »A váltójog kézikönyve« ; »Polgári törvénykezési rendtartás« : »A magyar váltóeljárás« : »A magyar kereskedelmi törvénykönyv tervezete« : »A magyar váltótörvény könyv tervezete« : »A magyar csődtörvény tervezete« ; »Kereskedelmi jog« : »Anyagi és alaki váltójog« : »Tételes európai nemzetközi jog.« Kidolgozta Pauler miniszter megbizásából az általános magánjogi törvénykönyv kötelmi részét. Az alapítványok és alapítványi alapok jogi természetéről nagy tanulmányt irt. Munkái