1884–1887. évi országgyűlés Halász Sándor, szerk.: Országgyülési almanach 1886. Képviselőház Budapest, 1886.
A képviselőház tagjainak névjegyzéke - A képviselőház tagjai - Szilágyi István - Szilágyi Virgil
165 ki az igazságügyrniniszteriumból miniszteri tanácsosi cziminel lépett ki, 1874. a budapesti tud. egyetemhez a büntetőjog és politika rendes tanárává neveztetett ki. A parlamentben a Deák-párthoz tartozott, az 1875-iki fúzió után a szabadelvű párthoz csatlakozott, de az 1877-ik év végén a vámkérdés miatt kiválván a pártból, a különféle párttöredékekböl alakult egyesült ellenzék tagja és vezére lett. A delegácziónak kevéssel képviselővé valc választása után tagja lett s azóta állandóan részt vett annak tárgyalásaiban, mint szóvivője az ellenzéknek. A pénzügyi bizottságban is eddig ö képviselte pártját. 1886. márczius 11 -én a közigazgatási reformjavaslat tárgyalásakor nagyobb beszédet mondott s másnap tudatta pártjával, hogy a mérsékelt ellenzék klubjából kilép, közölte egyúttal, hogy marad ezután is »szabadelvű ellenzéki.« 1878 óta a budapesti józsefvárosi kerület képviselője. Mint református vallású egyháza ügyében is tevékeny részt vett, egyházkerületi képviselő és egyetemes főjegyzői tisztet töltve be. A főváros törvényhatósági bizottságának tagja. Szilágyi István 1835-ben született Kövesligeten, ősnemes családból, melynek ott kúriája van. Fiatalabb éveiben, jogi tanulmányai elvégezte után, gazdálkodásra adta magát és ma Máramaros megye egyik leggazdagabb embere. 1867-ben az ökörmezői kerület képviselőjévé választotta és e minőségében megmaradt máig. A tanfelügyelői intézmény életbeléptetésekor b. Eötvös József miniszter Máramaros megye tanfelügyelőjévé s ő felsége királyi tanácsossá nevezte ki. Az összeférhetetlenségi törvény szentesítése után lemondott tanfelügyelői állásáról. A szabadelvüpárt tagja. Szilágyi Virgil 1824. november 27. született; iskoláit Hód-Mező-Vásárhelyen és Pesten végezte, az L844. pozsonyi országgyűlés alatt kir. táblai jegyzővé esküdött; ügyvédi vizsgát 1846. januárban tett. Utána mindjárt Csongrádinegye t. aljegyzőjévé, aztán rendes aljegyzőjévé lett. A szabadságharcz kitörvén, tagja volta *